e-nyelv.hu

Munkatársaink

	Aczél Petra (1971) egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetében. Kutatási területek: klasszikus és modern retorika, közéleti kommunikáció, médiakommunikáció, újmédia-retorika. Jelentősebb publikációk: Rhetoric of New Media (Braga, 2010), Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány (2009), Hatékonyság és meggyőzés a kommunikációban (társszerzőként, 2007), Retorika (társszerzőként, 2005), Retorika. A szóból épült gondolat (2001). A Manyszi szellemi körének tagja.
	Balázs Géza (1959) egyetemi tanár (ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, valamint EHE). A Magyar Nyelv Múzeuma munkatársa. Kutatási területek: antropológiai, általános és alkalmazott, valamint netnyelvészet, nyelvstratégia, szemiotika, hálózatok. Jelentősebb publikációk: The Story of Hungarian (1997), A magyar pálinka (1998), Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón (1998), Magyar nyelvstratégia (2001), Szövegantropológia (2006), Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe (Takács Szilviával, 2009), Jelentés a magyar nyelvről (2006, 2010), Nyelvészetről mindenkinek (szerk. 2010). Honlap: www.balazsgeza.hu. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Manyszi vezetője, a Manyszi igazságügyi nyelvész szakértője.
	(Újszászi) Bogár László (1988) a Soter-Line Oktatási Központ kommunikációs igazgatója és trénere. Második éve a Budapesti Corvinus Egyetem retorika és beszédtechnika tanára. Az általános iskolásoknak megrendezett Szép magyar beszéd versenyen Arany Kazinczy-jelvényt, a középiskolai (2007) és a felsőoktatási intézményeknek megrendezett (2009) versenyen pedig a Kazinczy-emlékérmet nyerte el. Jelenleg a Magyar Rádió anyanyelvi műsorának (Tetten ért szavak) bemondója. Érdeklődési terület: retorika, beszédtechnika. A Manyszi segítője.
	Boldog Katalin (1989) magyar-ügyvitel szakos bölcsész, jelenleg korrektorként dolgozik egy könyvkiadónál. Érdeklődési területei: helyesírás, korrektúrázás, olvasási nehézségek, beszédzavarok. A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Bódi Ágnes Eszter (1989) magyar és francia szakos bölcsész, jelenleg az ELTE tanár szakos hallgatója. Érdeklődési terület: anyanyelvpedagógia, helyesírás, nyelvhelyesség. A Manyszi segítője.
	Bódi Zoltán (1968) főiskolai tanár, a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. Kutatási területe: online kommunikáció, az online média nyelvhasználata, internetes nyelvhasználat, informatikai szaknyelv. Jelentősebb publikációk: Internetes kommunikáció – beszédkommunikáció (1998), Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere (2000), Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban (2004), A világháló nyelve (2004), Szimbolikus írásbeliség az internetes interakcióban (2005), Infoszótár (2010). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Manyszi szellemi körének tagja.
	Deák-Sárosi László (1969) filmesztéta, nyelvész doktorandusz, költő, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet munkatársa, a Zsigmond Király Főiskola óraadója, az ELTE Nyelvészeti Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területei: filmszemiotika, képi retorika, alkalmazott nyelvészet, verstan. Filmesztétikai, irodalmi és nyelvészeti publikációi mellett három önálló verseskötetet, két zeneelméleti könyvet és egy audio CD-t jegyez. Honlapjai: http://dslx.uw.hu és http://mek.oszk.hu/02400/02412/. A Magyar Szemiotikai Társaság tagja.
	Dede Éva (1958) magyar-orosz szakos tanár, pszichológus, abszolutóriumot szerzett elméleti pszichoanalízisből (PTE BTK Pszichológia doktori program). Kutatási terület: a nyelvi agresszió változatai. Publikációk: Virágzik az átok? – Verbális agresszió (átkozódás, káromkodás és szidalmazás) (2006), Verbális agresszió diszciplináris keretben [Balázs Gézával közösen] (2008), Nyilvánosság, (nyelvi) durvaság és viccek a Fábry-show-ban (2008) Európai nyelvművelés – Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője (Balázs Gézával közösen szerkesztett) (2008), Vicc, sértegetés, erőszak – a nyelvi viselkedés egy fajtájáról (2010). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Fráter Zoltán (1956) egyetemi docens az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, az Apokrif folyóirat spiritus rectora. Kutatási területek: a Nyugat és az Újhold folyóirat szerzőinek életműve, Karinthy-, Kosztolányi-, Krúdy-kutatás, szövegkiadások gondozása, könyvsorozatok szerkesztése. Jelentősebb publikációk: Osvát Ernő (1987), Mennyei riport Karinthy Frigyessel (1987), Áprily Lajos (1992), A Karinthy élet-mű (1998), Krúdy Gyula (2003), Hagyomány, hatás, iszony (esszékötet, 2012), valamint dokumentumjátékok, színdarabok Ady, Bródy, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy levelezései és művei alapján. A Manyszi szellemi körének tagja.
	Gál Soma (1992) az ELTE-BTK romanisztika-portugál szakos hallgatója. A 2009/2010-es OKTV művészettörténeti döntőjében tizenegyedik helyezett, a 2010/2011-es tanévben döntős. Háromszor jutott be a Sárvári Diákírók, Diákköltők Táborába, egyszer dicsérő, kétszer ezüst oklevelet kapott széppróza kategóriában. Bertha Bulcsu-emlékdíjas. Az Apokrif irodalmi folyóirat szerkesztői munkatársa. 2010 óta publikál novellákat és tudósításokat. Az e-nyelv.hu és az e-nyelvmagazin.hu technikai szerkesztője.
	Hasap Klára (1985): magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, katolikus hittanár. Jelenleg a székesfehérvári Szent István Szakképző Iskola pedagógusa. Kutatási területe: az egyházi szakszókincs és a gyermeklapok nyelvi világa. Publikációja: Egyházi szakszókincs a modern katolikus írásbeliségben. A katolikus biblikus felsőoktatás Ószövetséggel foglalkozó tankönyvei [a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága számára benyújtott pályázat, kéziratban], 2007. A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Horváth Péter Iván (1976) egyetemi adjunktus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Spanyol Tanszék), nyelvész, angol–spanyol szakfordító, lektor, tolmács, nyelvtanár; az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda volt fordítási igazgatója. Érdeklődési területek: általános és alkalmazott nyelvészet. Publikációk, előadások: Mitől hiteles a fordítás? [cikk] (2002), A tolmács mint interaktív szótár [előadás] (2005), Fordítási eredetű változások a mai magyar nyelvben [tanulmány] (2010), A szakfordítások lektorálása. Elmélet és gyakorlat [könyv] (2011). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Manyszi szellemi körének tagja.
	Hugyecz Enikő Henriett (1989) magyar szakos bölcsész, jelenleg az ELTE alkalmazott nyelvészet MA-szakos hallgatója. Az ELTE BTK Nyelvész Diákkör Alkalmazott Nyelvészeti Műhelyének titkára. Kutatási terület: magyarországi szlovák kisebbség, nyelvi hátrányos helyzet, kriminalisztikai nyelvészet, levendulanyelvészet. A Manyszi segítője.
	Hujber Szabolcs (1978) magyar és portugál szakos bölcsész és tanár, dalszövegíró, jelenleg a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium magyartanára. Érdeklődési terület: helyesírás, leíró nyelvészet, webkettes felületek nyelve. A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Juhász Péter (1982) magyar nyelv és irodalom szakos tanár; korrektor; etika, ember- és társadalomismeret szakos hallgató (Eszterházy Károly Főiskola). Kutatási terület: szövegértelmezés, helyesírás. Publikáció: A találós kérdések mint kibontásra váró metaforák (2006). A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Kozma Judit (1982) magyar és német szakos bölcsész és tanár, az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótári Osztályának tudományos segédmunkatársa, PhD-hallgató magyar nyelvészetből. Kutatási területek: csillagászati elnevezések helyesírási és névtani kérdései, szaknyelvi helyesírás. Jelentősebb publikációk: Az égitestek neveiről és helyesírásukról (2007), Csillagok elnevezéseinek névtani és helyesírási kérdéseiről (2008), Égitestek felszínformáinak helyesírási kérdései (2009), Holdi felszínformák elnevezéseiről (2010). A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Minya Károly (1963) főiskolai tanár a Nyíregyházi Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékén. Kutatási területek: szókincstan, stilisztika, nyelvművelés. Jelentősebb publikációk: Nyelvművelek, tehát vagyok? (100 anyanyelvi egyperces) (2002), Mai magyar nyelvújítás (2003), Rendszerváltás-normaváltás. A magyar nyelvművelés története 1989-től napjainkig (2005), Új szavak I. Nyelvünk 1250 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal (2007), Változó szókincsünk (2012). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Nagy Levente Péter (1982) alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész, angol szakos szakfordító és tolmács. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) fordítója; az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója; református pótpresbiter. Kutatási terület: igazságügyi nyelvészet, szerzőségvizsgálatok, nyelvi profilalkotás. Jelentősebb publikációk: Hálózatok a nyelvi profilalkotásban (2010); Igazságügyi nyelvészet (2011); A nyelvész szakértő és a nyelvész szakértői vélemény (2011). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Manyszi szellemi körének tagja, a Manyszi igazságügyi nyelvész szakértője.
	Pál Dániel Levente (1982) költő, műfordító; a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft. társtulajdonos-ügyvezetője, a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagja, a prae.hu általános művészeti portál főszerkesztő-helyettese, a Gyógypedagógiai Szemle Online főszerkesztője. 2011-től az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója, 2012 januárjától az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője. Kutatási területek: irodalmi marketing, kiberfilológia; szöveg- és olvasáselméletek a digitális korban. Jelentősebb publikációk: Ügyvezető költő a 21. században (2010), A pillangók nyelve – XX. századi galego próza (szerk. 2010), A modern brazil elbeszélés (kétnyelvű, szerk. 2007), Sortűz a körkörös éjszakára (2005), A galego költészet évszázadai (kétnyelvű, szerk. 2007). Honlap: paldaniel.wordpress.com. A Manyszi szellemi körének tagja.
	Pölcz Ádám (1989) az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola alkalmazott nyelvészeti alprogramjának hallgatója, református kántor. Kazinczy-érmes, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagja. A 2006/2007-es OKTV magyar nyelvi döntőjében első helyezett (Szóba zárt hatalom – Klasszikus retorikai eszközök a modern kommunikációban. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nagygyűlési beszédének elemzése). A Magyar Szemiotikai Társaság szervezőtitkára, a Bolyai Műhely Alapítvány asszisztense. 2009 júliusában “Ragyogva tűz a napsugár” címmel megjelent első kisregénye. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi irodavezetője.
	Pusztay János (1948) nyelvész, a Nyugat-magyarországi Egyetem professor emeritusa, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem egyetemi tanára. Fő kutatási területe a finnugor nyelvészeten belül a nyelvcsalád kialakulása. Az utóbbi években egyre inkább nyelvpolitikai, nyelvfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. 2013 áprilisától havonta jelentkezik írásaival a www.e-nyelv.hu-n.
	Sebestyén-Tóth Orsolya (1978) tanító, nyelvész. Kutatási területek: földrajzi nevek, helyesírás. Jelentősebb publikációk: Mátyásföld utcanevei (2006), Budapest városrészneveinek névtani vizsgálata (2006), Az olasz konyha szavai a magyar nyelvben (2006). A Manyszi segítője, a szellemi kör tagja.
	Szűcs Gábor (1991) az ELTE BTK magyar szakos, irodalomtudomány szakirányos hallgatója. Publikáció: Petőfi halála (2011). Egyesületi tagságok: Országos Petőfi Sándor Társaság (2008-), Anyanyelvápolók Szövetsége (2010-), Magyar Irodalomtörténeti Társaság (2011-), Bolyai Önképző Műhely (2012-).
	Terdikné Takács Szilvia (1972) nyelvész, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, a Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola igazgatója. Kutatási terület: nyelvi sztereotípiák, a nyelvi mágia jelenségei, az archaikus népi imádságok és ráolvasások szimbolikus struktúrái, a nyelvtan- és irodalomtanítás módszertana. Jelentősebb publikációk: Verselemzési technikák fejlesztése és digitális alapú projectek (2007), Szövegvilág és festett univerzum (2008), Text typology in folkloristic studies. Epic incantational prayers (2008), Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe (Balázs Gézával közösen) (2009). A Manyszi szellemi körének tagja.
	Terjéki Tamás (1988) magyar nyelv és irodalom alapszakos bölcsész, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi és ifjúsági vezetőségi tagja, Kazinczy-érmes. Elvégezte a PPKE-BTK Kreatív Írás programját. Az anyanyelvápoló.hu oldalainak, a rejtvenyparbaj.hu és egy vásárlással foglalkozó portál főszerkesztője. A Duna Televízió Nyelvőrző c. műsorának szereplője. Érdeklődési területek: dialektológia, geolingvisztika, nyelvművelés, nyelvi játékok. Szakdolgozatának címe: Nyelvjárási változásvizsgálat Tiszakécskén az Új magyar nyelvatlasz alapján (2010). Honlap: http://www.terjeki.eu/tamas. A Manyszi nyelvi tanácsadója és segítője.
	Tóth Enikő (1989) főszerkesztő-videóújságíró, az ELTE BTK kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója. Jelentősebb publikációk: A legjobb orvosság (mese) (2004), 20 év után (vers) (2007), Parton (vers) (2010), A legjobb szándékok (tanulmány) (2010). Egyesületi tagságok: DUE Médiahálózat, Bolyai Önképző Műhely (2007-2010), Miskolci Irodalmi Rádió (szerző). A Manyszi segítője.
	Tölgyesi Beatrix (1984) magyar-orosz szakon végzett az ELTE-n, jelenleg ugyanott az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója; litvanista, a Műfordítók Egyesületének tagja. Kutatási, érdeklődési terület: baltisztika, litván és lett irodalom, komparatisztika, műfordítás, szociolingvisztika, stilisztika. Jelentősebb publikációk: Mitől lengyel a rozsomák? (2008), Polonizmusok és irodalmi hagyomány Jurgis Savickis Ünnepi szonettek című novelláskötetében (2009), Az 1981-es és Márai Sándor és Alfonsas Nyka-Niliūnas naplójában (2010). A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Uzonyi Kiss Judit a KLTE magyar-orosz szakán 1975-ben kapott diplomát. Pályáját középiskolai tanárként kezdte, majd a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskolára került. Kutatási területe a magyar mondat szerkezete és az ezzel összefüggő szótan. Az Apáczai Kiadó és a szlovákiai Terra Kiadó középiskolai nyelvtankönyveinek szerzője.
	Vasné Tóth Kornélia (1971) magyar-történelem szakos középiskolai tanár, jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának könyvtárosa, tudományos kutatója. 1989-ben OKTV első helyezett magyar nyelvből. Kutatási terület: Szókincstan, a csoport-és rétegnyelvek – ezen belül az ifjúsági nyelv, diáknyelv, szleng vizsgálata, nyelvművelési kérdések. Ex librisek, kisgrafikák rendszerezése, katalogizálása, szignókutatás. Jelentősebb publikációk: Élő diáknyelv (Novumpocket, Sopron, 2010.), Érdi időutazás (MFM, Érd, 2010), Az ex librisek művelődéstörténeti jelentősége, szerepváltozása a possessorok vonatkozásában (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2011/08). Honlap: www.vtkornelia.hu. A Manyszi segítője, a szellemi kör tagja.
	Veres Anna (1985) az ELTE BTK magyar-angol szakos végzős hallgatója. Jelenleg angolt és németet tanít egy budapesti nyelviskolában, illetve gyakornok az egyik nagy bank kommunikációs igazgatóságán. Érdeklődési területek: nyelvtanítás, fordítás, tolmácsolás, szociolingvisztika, anyanyelvi pedagógia, pszicholingvisztika. 2003-ban megnyerte a magyar nyelvi OKTV-t. Ösztöndíjak: DAAD nyári egyetem, Bayreuth (2006), Erasmus-ösztöndíj, München (2007), a Bolyai Műhely tagja (2005-2008). Publikáció: Somerset Maugham The Promise c. novellájának fordítása megjelent az összehasonlító irodalomtörténet szakos hallgatók egyetemi folyóiratában (2005). A Manyszi szellemi körének tagja.
	Veszelszki Ágnes (1982) az ELTE BTK tanársegédje, magyar és német szakos bölcsész és tanár, közgazdász, a Filológia.hu MTA-folyóirat szerkesztője. Kutatási területei: az infokommunikációs technológia hatása a nyelvre (az írásra); a modern filológia; a beszélt nyelv grammatikája; a marketing, a péer és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségei (marketolingvisztika). Válogatás legutóbbi publikációiból: Úton – a digilektus és a dialóguslevelek (2010); A reklámok sajátos meggyőzési stratégiája: neologizmusok és hapax legomenonok (2010); Grammatikalizáció, különös tekintettel az asszemre (2010). Honlap: www.veszelszki.hu. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Vid Gabriella (1975) diplomácia- és Európa-szakértő közgazdász; német, angol és magyar nyelvű szövegek fordítója, lektora, szerkesztője; finn szakos filológus. Az ELTE 2010-ben megrendezett nyelvhasználati versenyének első helyezettje. A Finnugor Tanszék honlapjának olvasószerkesztője. Érdeklődési területei: helyesírás, nyelvhasználat, szövegezés. A Manyszi segítője, a szellemi kör tagja.
	Zimányi Árpád (1955) főiskolai tanár az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékén. Az anyanyelvi nevelés tantárgy-pedagógiájával és leíró nyelvészettel foglalkozik. Érdeklődési területe: a nyelvművelés története, elmélete és gyakorlata, nyelvhelyességi, nyelvhasználati vizsgálatok, az idegenszerűségek hatása nyelvi rendszerünkre. Fontosabb publikációk: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata (2002), Nyelvhelyesség (2006), Nyelvhasználat, nyelvváltozás (2007). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Kiss Zoltán (1983–2011) német és alkalmazott nyelvészet szakon végzett az ELTE-n, 2010– PhD-hallgató. Kutatási terület: lexikográfia, nyelvpolitika, két- és többnyelvűség. 2007-től az alkalmazott nyelvészeti tanszékeket összefogó rendezvények fő szervezője. Jelentősebb publikációk: Ismeretlen ismerős – ismerős ismeretlen (szerk. Gecső Tamással, 2008), TI és MI. Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás (szerk. Gecső Tamással és Tóth Szergejjel, 2010), Az alkalmazott nyelvészet integritásának kérdései (szerk. Gecső Tamással, 2011), Sprache und Identität der schwäbischen Minderheit in Taks und in Wetschesch (2009), Nyelvpolitika a Dnyeszteren innen és túl (2009). A Manyszi örökös tagja.
	A Manyszi munkatársai voltak még: Domonkosi Ágnes (2004–2006), Kalcsó Gyula (2004–2006), Máté Bálint (2005–2006), Szűts László (2005-2007) Szegi Ádám (2005–2011), Biró János (2005–2012).