e-nyelv.hu

Munkatársaink

	Aczél Petra (1971) egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetében. Kutatási területek: klasszikus és modern retorika, közéleti kommunikáció, médiakommunikáció, újmédia-retorika. Jelentősebb publikációk: Rhetoric of New Media (Braga, 2010), Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány (2009), Hatékonyság és meggyőzés a kommunikációban (társszerzőként, 2007), Retorika (társszerzőként, 2005), Retorika. A szóból épült gondolat (2001). A Manyszi szellemi körének tagja.
	Balázs Géza (1959) egyetemi tanár. ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, valamint NYME, EHE. A Magyar Nyelv Múzeuma munkatársa. Kutatási területek: antropológiai nyelvészet, mai magyar folklór, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés, szövegtan. Jelentősebb publikáció: The Story of Hungarian (1997), A magyar pálinka (1998), Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón (1998), Magyar nyelvstratégia (2001), Szövegantropológia (2006), Hungaropesszimizmus – hungarooptimizmus (2007), Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe (Takács Szilviával, 2009), Jelentés a magyar nyelvről 2006–2010 (szerk. 2010), Nyelvészetről mindenkinek (szerk. 2010). Honlap: www.balazsgeza.hu. A Manyszi és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport vezetője.
	Bogár László (1988) a Budapesti Corvinus Egyetem végzős hallgatója és beszédtechnika tanára. Az általános iskolásoknak megrendezett Szép magyar beszéd versenyen Arany Kazinczy-jelvényt, a középiskolai (2007) és a felsőoktatási intézményeknek megrendezett (2009) versenyen pedig a Kazinczy-emlékérmet nyerte el. Jelenleg a Magyar Rádió anyanyelvi műsorának (Tetten ért szavak) bemondója. Érdeklődési terület: retorika, beszédtechnika. A Manyszi segítője.
	Bódi Zoltán (1968) főiskolai tanár, a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. Kutatási területe: online kommunikáció, az online média nyelvhasználata, internetes nyelvhasználat, informatikai szaknyelv. Jelentősebb publikációk: Internetes kommunikáció – beszédkommunikáció (1998), Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere (2000), Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban (2004), A világháló nyelve (2004), Szimbolikus írásbeliség az internetes interakcióban (2005), Infoszótár (2010). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Manyszi szellemi körének tagja.
	Dede Éva (1958) magyar-orosz szakos tanár, pszichológus, abszolutóriumot szerzett elméleti pszichoanalízisből (PTE BTK Pszichológia doktori program). Kutatási terület: a nyelvi agresszió változatai. Publikációk: Genderbilder aus Ungarn. Ergebnisse der ungarischen Genderforschung (2008), Verbális agresszió diszciplináris keretben [Balázs Gézával közösen] (2008), Nyilvánosság, (nyelvi) durvaság és viccek a Fábry-show-ban (2008), A kétkulacsos kópé – avagy adalékok a vicc jelentéséhez (2008), Európai nyelvművelés – Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője (Balázs Gézával közösen szerkesztett) (2008). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Fráter Zoltán (1956) egyetemi docens az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, az Apokrif folyóirat spiritus rectora. Kutatási területek: a Nyugat és az Újhold folyóirat szerzőinek életműve, Karinthy-, Kosztolányi-, Krúdy-kutatás, szövegkiadások gondozása, könyvsorozatok szerkesztése. Jelentősebb publikációk: Osvát Ernő (1987), Mennyei riport Karinthy Frigyessel (1987), Áprily Lajos (1992), A Karinthy élet-mű (1998), Krúdy Gyula (2003), valamint dokumentumjátékok, színdarabok Ady, Bródy, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy levelezései és művei alapján. A Manyszi szellemi körének tagja.
	Hasap Klára (1985): magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, katolikus hittanár. Jelenleg a székesfehérvári Szent István Szakképző Iskola pedagógusa. Kutatási területe: az egyházi szakszókincs és a gyermeklapok nyelvi világa. Publikációja: Egyházi szakszókincs a modern katolikus írásbeliségben. A katolikus biblikus felsőoktatás Ószövetséggel foglalkozó tankönyvei [a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága számára benyújtott pályázat, kéziratban], 2007. A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Horváth Péter Iván (1976) nyelvész, angol-spanyol szakos szakfordító, európai uniós konferenciatolmács, bölcsész, nyelvtanár; az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) volt fordítási igazgatója. 2005-ben Mádl Ferenc spanyolországi látogatásán az elnök személyi tolmácsa. Érdeklődési területek: általános és alkalmazott nyelvészet. Publikációk, előadások: A tolmács mint interaktív szótár [előadás] (2005), A lektori kompetencia [előadás] (2007), A spanyolországi nyelvművelés (2008), Lektorálás és nyelvművelés [előadás] (2009). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Manyszi szellemi körének tagja.
	Hugyecz Enikő Henriett (1989) magyar szakos bölcsész, jelenleg az ELTE alkalmazott nyelvészet szakos hallgatója. Az ELTE BTK Nyelvész Diákkör Alkalmazott Nyelvészeti Műhelyének titkára. Kutatási terület: magyarországi szlovák kisebbség Békés megyében, kriminalisztikai nyelvészet, nyelvi hátrányos helyzet. A Manyszi segítője.
	Hujber Szabolcs (1978) magyar és portugál szakos bölcsész és tanár, dalszövegíró, jelenleg a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium magyartanára. Érdeklődési terület: helyesírás, leíró nyelvészet, webkettes felületek nyelve. A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Juhász Péter (1982) magyar nyelv és irodalom szakos tanár; korrektor; etika, ember- és társadalomismeret szakos hallgató (Eszterházy Károly Főiskola). Kutatási terület: szövegértelmezés, helyesírás. Publikáció: A találós kérdések mint kibontásra váró metaforák (2006). A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Kozma Judit (1982) magyar és német szakos bölcsész és tanár, az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótári Osztályának tudományos segédmunkatársa, PhD-hallgató magyar nyelvészetből. Kutatási területek: csillagászati elnevezések helyesírási és névtani kérdései, szaknyelvi helyesírás. Jelentősebb publikációk: Az égitestek neveiről és helyesírásukról (2007), Csillagok elnevezéseinek névtani és helyesírási kérdéseiről (2008), Égitestek felszínformáinak helyesírási kérdései (2009), Holdi felszínformák elnevezéseiről (2010). A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Minya Károly (1963) főiskolai tanár a Nyíregyházi Főiskola Nyelvtudományi Osztályán. Kutatási területek: szókincstan, stilisztika, nyelvművelés. Jelentősebb publikációk: Nyelvművelek, tehát vagyok? (100 anyanyelvi egyperces) (2002), Mai magyar nyelvújítás (2003), Rendszerváltás-normaváltás. A magyar nyelvművelés története 1989-től napjainkig (2005), Új szavak I. Nyelvünk 1250 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal (2007). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Nagy Levente Péter (1982) alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész, angol szakos szakfordító és tolmács. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) fordítója; az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója; református pótpresbiter. Kutatási terület: igazságügyi nyelvészet, szerzőségvizsgálatok, nyelvi profilalkotás. Jelentősebb publikációk: Hálózatok a nyelvi profilalkotásban (2010); Igazságügyi nyelvészet (2011); A nyelvész szakértő és a nyelvész szakértői vélemény (2011). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Manyszi szellemi körének tagja.
	Pál Dániel Levente (1982) költő, műfordító; a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft. társtulajdonos-ügyvezetője, a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagja, a prae.hu általános művészeti portál főszerkesztő-helyettese, a Gyógypedagógiai Szemle Online főszerkesztője. 2011-től az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója, 2012 januárjától az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője. Kutatási területek: irodalmi marketing, kiberfilológia; szöveg- és olvasáselméletek a digitális korban. Jelentősebb publikációk: Ügyvezető költő a 21. században (2010), A pillangók nyelve – XX. századi galego próza (szerk. 2010), A modern brazil elbeszélés (kétnyelvű, szerk. 2007), Sortűz a körkörös éjszakára (2005), A galego költészet évszázadai (kétnyelvű, szerk. 2007). Honlap: paldaniel.wordpress.com. A Manyszi szellemi körének tagja.
	Pölcz Ádám (1989) az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója, református kántor. Kazinczy-érmes, az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Szervezetének vezetőségi tagja. A 2006/2007-es OKTV magyar nyelvi döntőjében első helyezett (Szóba zárt hatalom – Klasszikus retorikai eszközök a modern kommunikációban. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nagygyűlési beszédének elemzése). A Magyar Szemiotikai Társaság szervezőtitkára. 2009 júliusában “Ragyogva tűz a napsugár” címmel megjelent első kisregénye. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi irodavezetője.
	Sebestyén-Tóth Orsolya (1978) tanító, nyelvész. Kutatási területek: földrajzi nevek, helyesírás. Jelentősebb publikációk: Mátyásföld utcanevei (2006), Budapest városrészneveinek névtani vizsgálata (2006), Az olasz konyha szavai a magyar nyelvben (2006). A Manyszi segítője, a szellemi kör tagja.
	Terdikné Takács Szilvia (1972) nyelvész, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, a Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola igazgatója. Kutatási terület: nyelvi sztereotípiák, a nyelvi mágia jelenségei, az archaikus népi imádságok és ráolvasások szimbolikus struktúrái, a nyelvtan- és irodalomtanítás módszertana. Jelentősebb publikációk: Verselemzési technikák fejlesztése és digitális alapú projectek (2007), Szövegvilág és festett univerzum (2008), Text typology in folkloristic studies. Epic incantational prayers (2008), Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe (Balázs Gézával közösen) (2009). A Manyszi szellemi körének tagja.
	Terjéki Tamás (1988) magyar nyelv és irodalom alapszakos bölcsész, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi és ifjúsági vezetőségi tagja, Kazinczy-érmes. Elvégezte a PPKE-BTK Kreatív Írás programját. Az anyanyelvápoló.hu oldalainak, a rejtvenyparbaj.hu és egy vásárlással foglalkozó portál főszerkesztője. A Duna Televízió Nyelvőrző c. műsorának szereplője. Érdeklődési területek: dialektológia, geolingvisztika, nyelvművelés, nyelvi játékok. Szakdolgozatának címe: Nyelvjárási változásvizsgálat Tiszakécskén az Új magyar nyelvatlasz alapján (2010). Honlap: http://www.terjeki.eu/tamas. A Manyszi nyelvi tanácsadója és segítője.
	Tóth Enikő (1989) főszerkesztő-videóújságíró, az ELTE BTK kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója. Jelentősebb publikációk: A legjobb orvosság (mese) (2004), 20 év után (vers) (2007), Parton (vers) (2010), A legjobb szándékok (tanulmány) (2010). Egyesületi tagságok: DUE Médiahálózat, Bolyai Önképző Műhely (2007-2010), Miskolci Irodalmi Rádió (szerző). A Manyszi nyelvi tanácsadója és segítője.
	Tölgyesi Beatrix (1984) magyar-orosz szakon végzett az ELTE-n, jelenleg ugyanott az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója; litvanista, a Műfordítók Egyesületének tagja. Kutatási, érdeklődési terület: baltisztika, litván és lett irodalom, komparatisztika, műfordítás, szociolingvisztika, stilisztika. Jelentősebb publikációk: Mitől lengyel a rozsomák? (2008), Polonizmusok és irodalmi hagyomány Jurgis Savickis Ünnepi szonettek című novelláskötetében (2009), Az 1981-es és Márai Sándor és Alfonsas Nyka-Niliūnas naplójában (2010). A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Vasné Tóth Kornélia (1971) magyar-történelem szakos középiskolai tanár, jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának könyvtárosa, tudományos kutatója. 1989-ben OKTV első helyezett magyar nyelvből. Kutatási terület: Szókincstan, a csoport-és rétegnyelvek – ezen belül az ifjúsági nyelv, diáknyelv, szleng vizsgálata, nyelvművelési kérdések. Ex librisek, kisgrafikák rendszerezése, katalogizálása, szignókutatás. Jelentősebb publikációk: Élő diáknyelv (Novumpocket, Sopron, 2010.), Érdi időutazás (MFM, Érd, 2010), Az ex librisek művelődéstörténeti jelentősége, szerepváltozása a possessorok vonatkozásában (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2011/08). Honlap: www.vtkornelia.hu. A Manyszi segítője, a szellemi kör tagja.
	Veres Anna (1985) az ELTE BTK magyar-angol szakos végzős hallgatója. Jelenleg angolt és németet tanít egy budapesti nyelviskolában, illetve gyakornok az egyik nagy bank kommunikációs igazgatóságán. Érdeklődési területek: nyelvtanítás, fordítás, tolmácsolás, szociolingvisztika, anyanyelvi pedagógia, pszicholingvisztika. 2003-ban megnyerte a magyar nyelvi OKTV-t. Ösztöndíjak: DAAD nyári egyetem, Bayreuth (2006), Erasmus-ösztöndíj, München (2007), a Bolyai Műhely tagja (2005-2008). Publikáció: Somerset Maugham The Promise c. novellájának fordítása megjelent az összehasonlító irodalomtörténet szakos hallgatók egyetemi folyóiratában (2005). A Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Veszelszki Ágnes (1982) az ELTE BTK tanársegédje, magyar és német szakos bölcsész és tanár, közgazdász, a Filológia.hu MTA-folyóirat szerkesztője. Kutatási területei: az infokommunikációs technológia hatása a nyelvre (az írásra); a modern filológia; a beszélt nyelv grammatikája; a marketing, a péer és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségei (marketolingvisztika). Válogatás legutóbbi publikációiból: Úton – a digilektus és a dialóguslevelek (2010); A reklámok sajátos meggyőzési stratégiája: neologizmusok és hapax legomenonok (2010); Grammatikalizáció, különös tekintettel az asszemre (2010). Honlap: www.veszelszki.hu. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Vid Gabriella (1975) diplomácia- és Európa-szakértő közgazdász. Fordítóként és lektorként dolgozik. Munkanyelvei: a német és az angol. Az ELTE magyar szakos, finn szakirányos hallgatója. A 2010-ben megrendezett nyelvhasználati verseny első helyezettje. A Finnugor Tanszék honlapjának olvasószerkesztője. A Finnagora külső munkatársa. Érdeklődési területei: helyesírás, nyelvhasználat, szövegezés. A Manyszi segítője, a szellemi kör tagja.
	Zimányi Árpád (1955) főiskolai tanár az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékén. Az anyanyelvi nevelés tantárgy-pedagógiájával és leíró nyelvészettel foglalkozik. Érdeklődési területe: a nyelvművelés története, elmélete és gyakorlata, nyelvhelyességi, nyelvhasználati vizsgálatok, az idegenszerűségek hatása nyelvi rendszerünkre. Fontosabb publikációk: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata (2002), Nyelvhelyesség (2006), Nyelvhasználat, nyelvváltozás (2007). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja, a Manyszi nyelvi tanácsadója.
	Kiss Zoltán (1983–2011) 2010– PhD-hallgató az ELTE alkalmazott nyelvészeti doktori iskolájában. Kutatási terület: (szak)lexikográfia, nyelvpolitika (kisebbségi nyelvek), két- és többnyelvűség (szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai aspektusban), második nyelv elsajátítás/tanulás. 2007-től az alkalmazott nyelvészeti tanszékeket összefogó rendezvények fő szervezője. Ehhez kapcsolódó kiadványok: Ismeretlen ismerős – ismerős ismeretlen (szerk. Gecső Tamással, 2008), TI és MI. Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás (szerk. Gecső Tamással és Tóth Szergejjel, 2010), Az alkalmazott nyelvészet integritásának kérdései (szerk. Gecső Tamással, 2011). Jelentősebb publikációk: Sprache und Identität der schwäbischen Minderheit in Taks und in Wetschesch (2009), Nyelvpolitika a Dnyeszteren innen és túl (2009). A Manyszi örökös tagja.