Mi köze van a Húsvét-szigetnek húsvéthoz?

Az őslakók valószínűleg nem adtak nevet a szigetnek, mivel az számukra az egész világot jelentette. A nyelvészek, antropológusok faggatták a maradék őslakosokat, hogy szerintük mi lehetett a sziget ősi neve.

Ekkor ilyesmiket jegyeztek fel: Te pito o te henua (rapanui nyelven: „A világ köldöke”) vagy a Mata ki te rangi („Égre néző szemek”). A mai, bennszülött elnevezésnek tekintett Rapa Nui (Nagy Rapa, Nagy Evező) nevet a 19. században polinéziai tengerészek adták a szigetnek. A Rapa Nui szigetelnevezést külön írják, a nyelv vagy a lakosság elnevezéseként az egybeírás terjedt el (rapanui). Húsvét-szigetnek Roggeveen holland utazó nevezte el, mert 1722-ben húsvét napján fedezte fel (hollandul Paasch-Eyland). Ez a név terjedt el tükörfordításban világszerte, és a hivatalos név a Chiléhez csatolás óta spanyol nyelven Isla de Pascua.

Húsvét-sziget

Gyakran mondják-írják többes számban: Húsvét-szigetek. De az egyes szám a helyes. Egy szigetről van szó. Igaz, leszakadt róla néhány kőtömb, ami már külön áll, s állítólag az őslakók a dörgő hullámok között olykor átúsztak ezekre madártojást gyűjteni, versengeni és esetleg menekülni a szigeten kitört viszálykodás miatt. De a Húsvét-sziget egy sziget. Sok ezer kilométerre a szárazföldtől és sok más szigettől. 1000-1700 évig magukban, magányosan éltek itt a honfoglalók, s tették a paradicsomi szigetet kopárrá, lepusztulttá. Ha nem emeltek volna szobrokat, ma senki nem látogatna oda.

(Kép és szöveg: BG)