A magyar nyelv hálózatos leírása

„Nagyhatalom vagyunk hálózatkutatásban” — kezdte bevezető előadását Csermely Péter, majd bemutatta a hálózatkutatás lehetséges útjait. De figyelmeztetett: ha a kiindulás, az adatok kezelése nem megfelelő, a hálózatkutatás semmire se jó.

A nyelvészetnek és a hálózatkutatásnak régebbi a kapcsolata. A nyelv rendszerszerűsége és használati jellemzői korábban is fölvetették a hálózati jellemzőket. 2009-ben Szombathelyen indultak el a hálózatkutatási konferenciák. Ezt további három követte, anyaguk kötetben megjelent. Már ennek során is kiderült, hogy a „hálózatosság” gondolata régóta benne van a nyelvészetben, sőt ez egyfajta elő-hálózatkutatást is jelent.

Az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszéke 2007 óta rendezi meg az Új nézőpontok… című tematikus konferenciáját – az idei 7. alkalommal a téma a magyar nyelv hálózatos leírása volt. 2018. november 22-23-án 50 előadó 32 előadása hangzott el: ugyanis (a bölcsészettudományban viszonylag új jelenség) egyre több a többszereplős kutatómunka és előadás. Az is örvendetes, hogy számos előadás egyetemi oktató—doktorandusz—hallgató együttműködésében valósult meg: talán éppen ez az egyetem értelme…

A „hálózatkutató” konferencia által érintett területek kulcsszavai, főbb gondolatai (csomópontjai) a következők voltak:

* Feltűnő, hogy agyunk sikeres jósló automata.

* A természet összes rendszere a lassú egyeztetést preferálja.

* „Benne maradni a történetben” (pletyka, médiaszöveg).

* A testi tapasztalat leképeződik más fogalmi tartalomra.

* Az észlelhető világ tárgyai összefüggő struktúrákba rendezőknek.

* A mondat multiplex hálózat.

* A „világkávéház” mint csoportos tanulás.

* A szimmetria „örömalakzat”.

* Nyúl: a „figyel” és a „fut” kettőssége.

És: hibridizáció, csoport, szócsalád, magmondat, kontextualizáció, ikonikus motiváltság, beférkőzés, keretképzés (egymásbaágyazottság), animizáció, megszemélyesítés, stílustulajdonítás, társas deixis, pragmatikai háló, szimmetrikus-aszimmetrikus kapcsolatok, szociometria, névhálózat, újfajta prefixumok.

Hogy a hálózatkutatás mennyire tudja ösztönözni, kiegészíteni a nyelvészeti kutatásokat: majd elválik. Az együttműködés mindenesetre már most hasznosnak tűnik. Az előadások anyaga egy éven belül megjelenik. A Mai Magyar Nyelvi Tanszék 2020-ban ünnepli fennállásának 70/50. évfordulóját (elődje 1950-ben alakult, ezen a néven 1970-től működik), s akkor várható az újabb tematikus konferencia.

Kép és szöveg: Balázs Géza