Közéleti kifejezések (24.): Hidegháború

A hidegháborúnak van általános és konkrét jelentése. Előbb a konkrét jelentés alakult ki.

1. A második világháború utáni első két évtizedben a kapitalista és a szocialista világrendszer (tábor) között kialakult, fegyveren konfliktus nélküli, de mindvégig nukleáris (világ)háborúval fenyegető feszült viszony (időszaka). Ennek a konkrét jelentésnek további magyarázatai:
& „Hidegháborúnak nevezzük a világtörténelem 1945-től 1989-ig terjedő szakaszát, melyet az akkori két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállása és rivalizálása jellemzett. A II. világháború alatt a fasizmus elleni közös fellépésük és győzelmük után ideológiai ellentétek miatt szembekerült két politikai tömb ellentétei vezettek a vasfüggöny kialakulásához – ez elszeparálta a keleti kommunista és a nyugati demokratikus európai területeket egymástól. (…) A hidegháború kezdetének Winston Churchill II. világháború utáni 1946-os fultoni beszédét tekintik. Beszédében az angol miniszterelnök a Szovjetunióval szembeni erő kiállítását sürgette, felismerve azt a tényt, hogy a győztes ország rendelkezik a világ akkori legnagyobb szárazföldi hadseregével, és hogy ezt az erőt esetlegesen a kommunizmus terjesztéséhez akarja felhasználni.” Forrás: http://erettsegizz.com/tortenelem/a-hideghaboru-2/
Azonban a hidegháborúnak egy másik, általánosabb, nem konkrét helyzethez köthető jelentése is kialakult, amelyet még szótáraztak:
2. Két szemben álló fél (ország, világrend) feszült viszonya, amelynek során megszűnik, vagy akadozik a kapcsolat, a párbeszéd, és fölmerül egy esetleges erőszakos (fegyveres, háborús) megoldás lehetősége. Ehhez a jelentéshez kapcsolódik olyan kifejezés, mint: hidegháborús technika. Pl. „A nemzetállamok kibertérben folytatott, újfajta hidegháborús technikái….” (HVG Extra: Business, 2018/1.)
A hidegháború kifejezés a hideg szó alacsonyabb hőmérsékletű, fázás érzetével járó, szorongást, rémületet sejtető jelentéséből alakult ki. Szinonimái: fagyos, hűvös, elhidegült viszony.

(Szöveg: Manyszi)