A nyelvésztábor 3. és 4. napja

Mit kezdhet a nyelvész egy három hás (halmozottan hátrányos helyzetű) vidéken… ezt mutatta be Illésné Kovács Mária, a Miskolci Egyetem BTK dékánja. Imrényi András (ELTE) egy olyan új mondatelemzési modellt ismertetett, amely megtartja a hagyományos megközelítést, de kiegészíti a szórend, a közlési funkció, sőt a kontextus jelölésével. Szó volt még a helyesírásról, egy most fölfedezett latin nyelvű nyelvművelő folyóiratról, a nyelvészeti topográfiáról, valamint a keleti magyarok nyelvének interdiszciplináris kutatási lehetőségeiről. A nyelvésztábor negyedik napján hagyományosan a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának esszékonferenciájára került sor a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában. Az idei téma: Eötvös József 150 éves népiskolai törvénye. Balázs Géza a 19. századi nyelvpolitikában helyezte el a törvényt. A törvényt magát Arató Balázs mutatta be – kiderült, hogy első vitájában még az akkor nem nyelvész Hunfalvy Pál is részt vett. Pölcz Ádám a törvény által bevezetett nyelvtanoktatást mutatta be. Halász Csilla pedig a dualizmus korában megindult iskolaépítkezéseket ismertette. A nyelvésztábor programja szombaton délután összekapcsolódott a múzeum szomszédságában zajló vadételfőző versennyel, valamint a múzeumok éjszakája rendezvénysorozattal. A 2018. évi nyelvésztáborba 48-an regisztráltak, a szombati esszékonferenciára eljött az Anyanyelvápolók Szövetségének 50 fős küldöttsége. Az egyes programokat helyi diákok, tanárok és más érdeklődők is látogatták. A nyelvésztábort – az 5. napon – kirándulás zárja: ez alkalommal az úticél: Sárospatak. A tudósításokból kiderülhetett, hogy a programok mind nyitottak voltak, ezt azért kell hangsúlyozni, mert az utolsó napon is akadt spontán érdeklődő, aki megkérdezte, hogy ez csak nyelvészeknek szóló rendezvény, vagy más érdeklődő is részt vehet-e rajta. A válasz egyértelmű: bárki.