Fordulatban a nyelvtudomány

Vajon valamiféle fordulat előtt áll a nyelvtudomány? A szabály alapú grammatikák után következtek a statisztikai megközelítések, ezeket néhány éve a neutrális megközelítések (mélytanulás, algoritmusok). „Nincs elektronikus agy, de a kezünkből most kiadtunk valamit” mondta Prószéky Gábor, az 5. nyelvésztábor meghívott előadója. Mi jellemzi ezt az újfajta megközelítést? Az elemzés lineáris (balról jobbra halad), nyelvi és nyelven kívüli modulokat egyszerre vizsgál, nem tárol hosszú ideig felesleges elérési utakat, nem ismeri a hiba, hibázás fogalmát (nem csillagoz meg egy szóalakot), nem egyetlen mondatot vizsgál, hanem az egész megnyilvánulást (szöveget), ritka jelenségekre nem helyez hangsúlyt, külső forrásokat is igénybe vesz (a szó beágyazottságát előre és hátra 5-5 elemig vizsgálja: a szavak környezetben való viselkedés többdimenziós vektorral jellemzi). A nyelvésztábor másik előadója Tóth Attila, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manyszi) egy éve kinevezett új igazgatója volt. Elmondta, hogy jogosak voltak azok a kritikák, amelyek a Manysi első három évét jellemezték, de nem voltak jogosak azok, amelyek a Manysit létét eleve támadták. Ezután felsorolta, hogy  közigazgatás, az oktatás és a média területén milyen kezdeményezésekkel éltek. A legfrissebb tervek: a Czuczor–Fogarasi kvázi „hetedik”, toldalék kötetének kiadása, Bartók Béla kiadatlan munkáinak megjelentetése, egy Kárpát-medencei magyar rovásírás atlasz … és a többiről majd később, mert a Manysi arra törekszik, hogy minden nyelvi-nyelvészeti fórummal, szervezettel együttműködjön. – A nyelvésztábor második napjának kiemelt programja volt a sátoraljaújhelyi vár feltárási munkálatainak megtekintése – a feltáró régész – Ringer István kalauzolásával. – Pénteken számos további érdekes előadás várja az érdeklődőket, közülük kiemeljük Imrényi András előadását, amely egy új mondatelemzési modellt ismertet.