Városnyelvek

2018. 02. 08. 5 hozzászólás

Mely magyar városoknak van nyelvi leírása?

Szeged (Bálint Sándor), Pest (Bárczi Géza, Balázs Géza), Debrecen (Csűry Bálint nyomán Kálnási Árpád), Hatvan (G. Varga Györgyi), Orosháza (Zilahi Lajos), Békés (Végh József). És most már Szombathely nyelvéről is van összefoglaló: az Életünk című folyóirat januári számában megjelent Balázs Géza tanulmánya: Szombathely város nyelve. A „szombathelyizmusok” mellett az írás kitér Lipp Tamás Szombathelyen játszódó Diákregényére is.





(Szöveg: VSZ, kép: A püspöki palota, BG)

5 hozzászólás

#1 Posgay Ildikó 2018.02.14.11:06:50

Még megemlíteném Balogh Lajos, Hajba Renáta (Szombathely), Posgay Ildikó (Pápa) nevét és a várost, ahol regionális köznyelvi kutatást folytattak, de a zárójelben megadott települések nyelvéről nem összefoglalók, hanem csak résztanulmányok készültek, ezért is örülünk a hírnek. P. I.

#2 Kalcsics Ildikó 2022.02.17.02:35:25

Budapesti születésűként immár tizedik éve Szombathelyen élve én is hozzáfűznék néhány eszembe jutó példát Balázs professzor úr gyűjtéséhez, amely az Életünk hivatkozott cikkében megjelent:

– szoknya (női egyberuha)
– majter (malter)
– kanna (vödör)
– csádé (gaz)
– lasponya (naspolya)
– szer (oldal; ezen a szeren – az útnak ezen az oldalán)
– csitkenye (csipkebogyó)
– csatorna (eresz[csatorna])
– kapuszín (általában, de nem feltétlenül zárt sorban épített házak utcafronti bejáratától a hátsó kerthez vezető kapuig tartó előtérszerű rész a ház alsó szintjén, innen nyílik oldalirányban a lakórész, illetve többnyire innen visz fel lépcső az emeletre; régebben autóbeállóként is funkcionált, l. kocsiszín, szín)

Ezek megismerését jórészt itteni rokonságunknak, illetve a piaci árusoknak köszönhetem, akiktől vásárolni szoktam.

Üdvözlettel:

K. I.

#3 Kalcsics Ildikó 2022.02.17.02:41:31

Ja, és „csipkette” (csipetke) meg mácsik (tészta; mákos mácsik, diós mácsik – azaz mákos tészta, diós tészta). (Utóbbiról először azt hittem, elírás, és „másik” akart lenni, de nem…)

K. I.

#4 Kalcsics Ildikó 2022.02.20.12:37:27

A magot pedig „elrakják” (a földbe), nem ültetik vagy vetik némelyek errefelé. Először téli elrakásra gondoltam, amikor meghallottam valakitől, hogy „rakott el zöldségzöldet stb.”, csak hát tavasz volt, így sehogy sem értettem, miről beszél…

#5 Kalcsics Ildikó 2022.02.24.05:51:40

Aki elvégezte az összes aznapi házi feladatát, az „megtanult” (intranzitív, tehát nem valamit megtanult, hanem határozatlan, tárgy nélküli használatban), pl.: „Megtanultál?” (azaz „készen vagy a leckével?”), „Igen, meg” (azaz „készen vagyok”).
A beteg pedig „maródi”, amely (határközeli térség lévén ez érthető) a német „marode” átvétele.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra