Szórványbélyeg
2017. 04. 04. 5 hozzászólásDe mi is az? Talán leginkább ez: a szórványban élőkkel kapcsolatos sztereotip látásmód. Mert hogy ahány szórvány, annyi szórványhelyzet.
Magyari Sára javaslatára a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Szórványbélyeg címmel rendezett konferenciasorozatot – melyet fölvett programjába a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport is. Ennek állomásai partiumi városok voltak: Nagykároly és környéke (2016. augusztus), Nagyvárad (2016. október), Nagyszalonta (2017. február) és Temesvár (2017. márc. 17—19).
A temesvári konferencia helyszíne a monumentális épületben lévő Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum (az egykori Piarista Gimnázium).
Gondolatok a konferenciáról:
* Nem minden szórvány tragédia! Nincs összehasonlító elemzés a szórványokról…
* A szóhasználat meghatároz: megmaradás helyett jobb az életképesség.
* A 2011-es romániai tanügyi törvény az intézményfinanszírozásról áttért a létszámfinanszírozásra, rögtön 5 iskola megszűnt Temesváron. Március 15. kétszeres ünnep volt a Gerhardiumban: beiratkozott elsőbe a 10. tanuló, így nem szűnik meg egy osztály.
*A horvátországi magyarság száz év alatt 130 ezerről 13 ezerre apadt.
* Öt temesvári magyar óvodából hogyan adódik pusztán 2-3 osztálynyi iskolás?
* A szórvány mindennapi döntéshelyzet.
* A szórványban élők identitása segítségre szorul. A szórvány rendszerint kimarad a nemzetépítésből.
* Életterv és tudatosság nélkül nem marad fenn a szórvány.
* A tolerancia alapvetően többségi műfaj!
* Néha egy popzenekar többet tesz, mint egy kutatás.
* A „jó ember”’ esztétikai neveléssel születik; a „jó szakember” szakmai oktatással. Az oktatásügy ma az utóbbi felé tolódik. A magyar közösségek fennmaradásához mindkettőre szükség van, például azért, mert anyanyelven sajátíthatók el legmélyebben a szakmai ismeretek is.
* Törődik-e a stratégia, az oktatás a vegyes házasságban élő gyermekek „másik” felével. Ha nem, ha velük szemben bántó, sértő az attitűd, veszteséghez vezethet.
* Senkit sem lehet megmenteni az akarata ellen.
* Figyelmeztetés a szórványokat felszámolni igyekvőknek: ha letarolod a magyart, vigyázz, mert téged meg az angol fog letarolni!
A találkozó konkrét nyelvstratégiai javaslatai:
* Fokozottan kellene foglalkozni a szórványban élő magyar nyelvű cigánysággal.
* Több műszaki stb. terminológiai kétnyelvű segédanyag kellene.
* A temesváriak javasolják, legyen egy Kárpát-medencei napilap, a szórványokban tudósítókkal…
A Szórványbélyeg-sorozat keretében a Partium jeles tudósai, kulturális szakemberei, tanárai nyilatkoztak meg. A programban egyetemisták is részt vettek, például Nagyszalontán, a helyi könyvtárban a Bolyai Önképző Műhely egyetemközi szakkollégium hallgatói Arany Jánoshoz kapcsolódó dokumentumokból tartottak kiselőadásokat.
A programot az NKA támogatta.
(Kép és szöveg: Manyszi)
5 hozzászólás
Nem tudom, hogy tudomásul kell-e vennünk, de minden jel arra mutat, hogy 50 év múlva eltűnik a magyar nyelv a határokon túl. Eddig akármit tettek a lelkes értelmiségiek, a külhoni magyarság fennmaradását fontosnak tartó közéleti emberek, politikusok. Lehet, hogy egy „természeti” törvénnyel akarnak szembeszállni. A környezet meghatároz. Ha a környezetedben románul, szlovákul stb. beszélnek, akkor előbb-utóbb, engedmény ide, kényszer oda, azonosulsz. Fájdalmas kimondani, de érdemes ezzel a kérdéssel, mármint a „megmaradással” foglalkozni? Különös tekintettel arra, hogy ennek jegyében nagyon sok az etnobizniszből élő társadalmi, civil, tudományos stb. szervezet, alapítvány és „szakember”.
Ne féljetek, teher alatt nő a pálma, csak a veszélyeztetett nyelv virágzik ki igazán – Sütő András
Ajajaj, Temesvár nem Partium, hanem Bánát.
Partium nem szórvány.
Vannak a Partiumnak jeles tudósai?
Kedves PL. Az eredeti szöveg így hangzott: A Szórványbélyeg-sorozat keretében a Partium jeles tudósai, kulturális szakemberei, tanárai nyilatkoztak meg. A programban egyetemisták is részt vettek, például Nagyszalontán, a helyi könyvtárban a Bolyai Önképző Műhely egyetemközi szakkollégium hallgatói Arany Jánoshoz kapcsolódó dokumentumokból tartottak kiselőadásokat.
Vagyis miért ne szólalhatnának meg Temesvárott, a Bánátban a Partium jeles tudósai, kulturális szakemberei, tanárai… Hogy ki a jeles tudós, nyilván az utókor dönti el, de hogy ki a kulturális szakember és a tanár, azt a munkakönyv.
Vajon törvényszerű-e, hogy a szórvány idővel teljesen feloldódik a többségben. Sajnos, úgy látszik, a nagyobb összefüggések, összevetések tükrében, hogy igen. Persze akadnak ellentétes folyamatok is. Főként ezekre kellene összpontosítania egy szórványstratégiának.