„Ha szabad a magyart a magyarból magyarázni…”

2012. 01. 07. 4 hozzászólás

Beszámoló a 2. Czuczor-Fogarasi konferenciáról.

Pezseg a magyar nyelvtudomány a legendás CzF. körül. Czakó Gábor titokzatos Diófa-köre kezdeményezte 2010-ben a magyar nyelv máig legnagyobb értelmező és etimológiai szótárának újrafölfedezését, most a Magyar Művészeti Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum vette szárnyai alá. A fő kérdés ismét az volt, hogy a CzF. mennyiben korszerű és mennyiben meghaladott, de sokan az alaptémához illeszkedve „ismeretlen eredetű” szavak, szócsaládok, sőt manysi sztyeppetűz vagy vulkán nyomait is kutatták. Az alaphangot a nyelvészek ütötték meg: a magyar etimológiai gyakorlatot bírálta és egészítette ki pl. Horváth Katalin és Balázs Géza, a messzebb múlt rokonításait Pomozi Péter. Sokszor hangzott el a gyök mint magyar nyelvi jellemző: még a CzF.-éknél is kiterjesztőbb módon, minden magyar nyelvi hajlításra. Kövecses Zoltán és Szabó Réka előadása kristálytisztán levezette a CzF.-ből kiolvasható kognitív szálat (fogalmi rendszer, a nyelvi jelek nagy részének nem önkényes volta). Békés Vera filozófiai alapozást adott a tudományos paradigmákról és Teleki Józsefet dicsérte, Nyiri Péter A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatóhelyettese a gyökkutatás „nyelvművelődési” haszna miatt buzdította a nyelvészeket. Többször előkerült a hálózatkutatás mint egy lehetséges új kutatási módszer a gyökök vonatkozásában. A rejtélyes Diófa-körre most sem derült fény, bár állítólag Békásmegyeren kell nyomozni, az Ófaluban. A PIM díszterme végig telve volt, az üléselnökök hol elnézőek, hol szigorúak. Többször adódott lehetőség kérdésekre, ekkor azért előbukkantak óegyiptomi nyelvi emlékek is, hunok is, de ez senkit sem zaklatott fel. Az alaphang végig nyugodt, mondhatni méltóságteljes volt, csak egyszer hangzott el nyilvánosan a „hülyeség” szó, amit a levezető elnök nem tudott értelmezni, és két matematikus csörtéjének nyilvánította. Aki az egész napot a PIM-ben töltötte, meggyőződhetett róla, hogy itt egy új, gyökközpontú magyar nyelvtan formálódik… Már-már intézményesen, mert hosszú időre terveznek, s az is elhangzott, hogy a diófák körül gyom nem terem.

(VK)

4 hozzászólás

#1 mordëchai 2012.01.09.11:48:03

„…itt ëgy új, gyökközpontú magyar nyelvtan formálódik…”
Igaz, hogy formálódik -szërëncsére-, de ez nëm új, hanëm ëgy nagy múltú nyelvtan!
Idegën érdëkëk hatására kezdëtt viszzaszorulni a XIX. században a hagyományos gyökközpontú nyelvtanunk.
Örvendetësek a jelënkori változások.

#2 Szili Imre 2014.01.08.13:16:57

Igen nagy várakozással tekintettem a konferenciára, ám tényleges előrelépést nem tapasztalhattunk, immár 150 éve. (Tán a ‘Kriza János féle vonalon’ a Rózsika ébredezik, a Vadrózsák II. a napokban jelent meg 150 év után.) Mindenekelőtt említés sem történt Fogarasi János 1834-es ‘A magyar nyelv metaphysikája’-ról, ami nem egy könnyű olvasmány, ám kiinduló alap, továbbá Fogarasi nézete szerint a HANGZÓK LÉNYÉNEK felfedése nélkül nincs alap, amire építeni lehetne. Ezek nélkül nézetem szerint semmilyen előrelépés nem lehetséges, csakis ködszurkálás.
Továbbá, 40 év informatikai gyakorlati ismerettel merem kijelenteni az ismerettudományos (kognitív) nyelvészet nem lehet megoldás, mert a nyelv nem matéria, hanem LÉLEK+ANYAG, a mai nyelvészet csakis matériaként kezeli a nyelvet teljesen félrevezetően. A GRa-MaT-ika és a MaT-e-MaT-ika nyilvánvalóan nem fedhetik le, de még csak ki sem egészíthetik egymást. Ha van egy fekete dobozom, amit fantasztikus ’intelligenciával’ látok el, s bétáplálom az inputomat, ami kiad egy output-ot, és csakis azt az outputot adja ki – statikus. A nyelv nem ilyen – dinamikus.
Üde színfolt azért volt a konferencián Molnárné Czeglédy Cecília gyakorlati bemutatója. Sok sikert kívánok Néki.

#3 Szűcs Gábor 2014.01.22.01:56:52

Tisztelt Szili Imre!

Úgy vélem, félreértette a kognitív nyelvészet alapvetését; ez indokolhatja érvelésének problémáját. A kognitív nyelvészet a nyelvet a mentális megismerésrendszer részének tekinti, s így a nyelv maga is kogníció. A nyelv, a nyelvi tudás nem csupán szerkezeti jellegű, hanem eljárás vagy folyamat jellegű is (procedurális), hiszen a nyelvi megnyilatkozások és azok megértése, illetve értelmezése egy-egy mentális folyamat végbemenetele vagy végrehajtása. A kognitív nyelvészet tehát dinamikus nyelvleírást és dinamikus kommunikációs modellt alkalmaz (melyben a nyelv nem a kommunikáció eszköze, hanem közege). A korábbi hagyományos, strukturalista, generatív nyelvleírások alapvetően produktumcentrikusak, eredményközpontúak, azaz a nyelvi rendszert mint dolgot — ahogy Ön fogalmazott — matériát alapul vevő megközelítésűek voltak, ezzel szemben a kognitív nyelvészet a produkciót, a procedúrát, tehát a folyamatot, a műveletet vizsgálja hangsúlyosan, azaz a létrehozást (szövegalkotást) és értelmezést (szövegbefogadást), s mindazt, ami eközben a megismerő agyban történik (emlékezet, figyelemirányítás stb.). Vagyis a kognitív nyelvészet magyarázóelvének középpontjában a nyelv és az elme közötti kapcsolat áll, nem pedig egy mindentől független, önálló, eleve adott nyelvi rendszer (matéria). Tehát a „mai nyelvészet” nem pusztán matériaként kezeli a nyelvet. Kiváltképpen igaz ez a kognitív nyelvészet ún. holisztikus irányára.

Az a kérdés pedig, hogy a kognitív nyelvészet megközelítése lehet-e a „megoldás”, annak alapos magyarországi kidolgozása előtt nem válaszolható meg. Ugyanakkor a humán tudományokban sosem beszélhetünk megoldásokról, csupán kísérletekről, módszerekről, irányzatokról, megközelítési módokról.

Tisztelettel:
Szűcs Gábor

#4 Anton Csehov 2016.01.26.13:50:15

Örülök, hogy a két másik hozzászóló után egy értelmiségi is megjelent, Szűcs úr személyében.
(A tudományos kutatás megtagadása, amennyiben az nem hoz az emocionálisan motivált elvárásoknak megfelelő eredményt, és minden józan értelemmel szemben visszamenekülni a tudományosan fejletlenebb, ráadásul a romantikus-nacionalista korszakbeli elfogultsággal a világot – és benne a nyelvet – újravarázsosító „nyelvészethez” – tragikus dolog. Főként, hogy a művelői tudományos műveltség híján, lelkesen szélsőjobbos amatőrök, tehát az oltalmazó tudástól mentesen, nyilván valóban el fogják hinni saját maguknak és ásatag „forrásaiknak” mindazt, amit csak ők találtak ki.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra