e-nyelv.hu
Ön hogyan mondaná magyarul?

szoftver

lágymű

parancsfűzet

célsejt


Igazságügyi nyelvészeti ankét

2019. nov. 06. 11:00

ELTE BTK Kari Tanácsterem, 1088 Bp. Múzeum krt. 4A.

Valóban öngyilkos lett József Attila? És Thaly Kálmán hamisított kuruc dalokat?

20. Kossuth-szónokverseny

2019. nov. 8. 10:00

ELTE TÓK 1126 Bp. Kiss János altábornagy u. 40. 200. terem

Elérkeztünk a 20. Kossuth-szónokversenyhez

9. magyar nyelv napja

2019. nov. 13.

Pesti Vigadó, Budapest 

– Kapcsolódó bejegyzések

Genetika és nyelvtudomány

2019. 06. 25. 4 hozzászólás

Sokáig a nyelvtudomány egyeduralkodó volt a magyarság eredetének kutatásában. Az uráli-finnugor nyelvrokonság tudományos elmélete elhomályosított minden más megközelítést.

Azután voltak bátortalan, halk, de szinte rögvest heves ellenállásba ütköző hangok: meglehet, hogy a magyar nyelv uráli és finnugor, de a magyarok kultúrája mégsem egészen az. A kevésbé bátortalanok kijelentették, hogy nyelv- és néprokonság nem feltétlenül ugyanaz.


Amikor először jelentkeztek a genetikusok, egyes nyelvészek ezzel vetették el fellépésüket: „semmivel sincs több közük egymáshoz, mint a biciklinek a szemüveghez”. (Más, ennél furcsább lelkületre valló hasonlatokat is ismerünk.)


Persze a mindenkori tudományos ismeretekhez szigorúan ragaszkodók szívesen nézik agyalágyultnak, elmebetegnek azokat, akik más szempontokat hoznak be. És persze tényleg, olykor van szabadnap az elmegyógyintézetben.


Ehhez képest 2019-ben az MTA honlapján már ismertetnek egy nemzetközi folyóiratban is publikált, régész, antropológus, nyelvész által közzétett kutatást: „Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk”. Elolvastuk mind az eredeti, mind az MTA-féle összefoglalást, de bevalljuk, nem egészen világos, hogy miből milyen következtetést von le. Mintha azt mondaná, hogy a genetika azt bizonyítja, amit a nyelvtudomány, és azért mégse. A 2018-as újhelyi nyelvésztáborban már hallottuk ennek a kutatásnak az eredményeit, akkor is értetlenkedtünk egy kicsit, nem értettük. Ehhez képest az MTA honlapja most már tudományosan bizonyított állításokról szól. De ezek az állítások nem egyértelműek számunkra.


A Magyar Nemzet 2019. június 15-ei számából (Julianus barát baskírjai) című írásból megtudjuk, hogy más, genetikus kutatók sem egészen értik a következtetéseket, nekik az adatok mást is mondanak, de azt meg az MTA honlapja nem hajlandó közölni. Ezért a Magyar Nemzet közli az ő magyarázatukat, de bevalljuk, ezt sem értjük igazán.


Azt látjuk, hogy elmozdulás van a néperedet-kutatásban az egyoldalú nyelvi állásponttól egy többszempontú álláspont felé, az irányt is értjük, de hogy mi következik a genetikai megállapításokból, azt egyelőre nem érjük. Szerintünk nem csak mi. Ettől kezdve csak kérdéseink vannak, amelyeket igyekszünk föltenni, de egyelőre várjuk az illetékesek közérthető magyarázatait, ha már elkezdődött valamiféle polémia.


(Vízkeleti Szilveszter)


4 hozzászólás

#1 László Pista 2019.06.25. 11:48:51

Érteni vélem az iróniát: nem értjük, csak a kérdések vannak. Az MTA viselkedése is furcsa: közöl valamit, de a rá vonatkozó kérdéseket nem. Megszokhattuk!

#2 beszóló 2019.06.26. 12:09:34

Lehet, hogy csak arról van szó, hogy a nyelvész nem érti genetikust.

#3 Németh Endre 2019.07.21. 20:33:18

Kedves Vízkeleti Szilveszter Úr,

Ha kérdése van, kérem fogalmazza meg bátran és igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni.

A szegedi kutatók számára valóban kellemetlen volt az eredményünk. Hiszen kiderült, hogy korábbi állításaikkal ellentétben mégsem minden honfoglaló tartozott a rendes hun-germán vonalhoz, hanem bosszantó módon “ugorgyanús” elemek is keveredtek a jó honfoglalókba.

A Magyar Nemzet béli irányított “vita” éppenséggel nem válik egy Magyar Nemzet nevű napilap dicsőségére. Ki gondolja komolyan, hogy Julianus barát baskír volt? Julianus barát magyar volt és így magyarokkal találkozott az Urál vidéken.

Itt tartunk most…

#4 Vízkeleti Szilveszter 2019.07.28. 13:04:25

Kedves Németh Endre Úr!
Végtelenül megtisztelt válaszával, mert én ugyan nem vagyok valami termékeny publicista, sem nyelvész, pusztán egy félértelmiségi gondolkodó, de nem jellemző, hogy gondolataimra reagáltak volna. Annyira meg vagyok illetődve, hogy az összes kérdést most nem is tudnám feltenni, inkább csak egy nagyot, ami nagyon motoszkál bennem: hogy viszonyul egymáshoz genetika – nép(esség) – kultúra – nyelv? A magyarság történetében valószínűleg történtek nyelvcserék, genetikailag sokszínűek vagyunk, de úgy látszik van valami ázsiai ág, és persze sok európai, kultúránk sokszínű, keleti-nyugati, mi pedig (már aki vallja): magyarok vagyunk. Egy hipotézissel szeretném a kérdést megvilágítani. Ha az Önök genetikai eredményét értelmezni szeretném, akkor egy csoport egyszer elindult az obi-ugoroktól (vagy a Káma vidékéről), ezek akkor talán finnugor nyelvet beszéltek, majd vándoroltak, nyelvük különfejlődött, a Kárpát-medencébe érve tovább keveredtek, de megőrizték finnugor nyelveredetüket. Vagy lehet ezt másként is értelmezni? Valakik elindultak az obi-ugoroktól, átadták nyelvüket egy teljesen más genetikájú csoportnak, és az jött a Kárpát-medencébe? Stb. Szóval az érdekelne, hogy ezek genetikai eredmények hogyan fordíthatók le, milyen válaszokat kínálnak a honnan jöttünk, kik vagyunk kérdésre… Mivel én ennek a honlapnak külső munkatársa vagyok, biztosra veszem, hogy a honlap szerkesztői külön cikkben is készséggel fogadják gondolatait, és nem kell itt válaszolnia. Tisztelettel üdvözli: Vízkeleti Szilveszter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra
korrektor verseny