93. Márianosztra

Miért kiált a magyar latinul Szűz Máriához: Mária nostra, azaz Mi Máriánk? Miért ne? Hiszen Szűz Mária, Boldogasszony országa volnánk.

De fölütve a Földrajzi nevek etimológiai szótárát, mint mindig, most is rögtön elveszik az ember kedvét: csak régebben gondolták ezt, ma az a nyelvészi vélemény, hoy az egykori Nosztre „puszta személynévből keletkezett magyar névadással”: ami magyarul kb. annyit jelent: a Nosztre személynév, s abból lett helynév. Ráadásul a Noszre személy alapja nem is latin, hanem szláv.

Márianosztra

Márianosztra (Nosztra) nevét 1262-ben V. István király oklevele említette először. Nagy Lajos magyar király 1352-ben – az oklevél szövege szerint – a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott „in nostre” (a sajátjából). Hopplá, itt egy újabb magyarázat, ezek szerint mégis latin!  A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplom épült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

(Kép és szöveg: BG)