92. Kunhalom

A kunhalomnak hívják az Alföldön mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmokat.

Kunhalom

Györffy István szerint a kunhalom „olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.” A mintegy 40 000 alföldi kunhalom keletkezése különböző korokra vezethető vissza. Az első kunhalom lakódombok lehettek. Később temetkezési célt szolgáltak. A már meglévő halmokat a letelepedett lovasnomád népek (szkíták, szarmaták) már nem lakóhelyként, temetkezési helyeként, hanem őrhelyként és határjelzésként használták. A kunhalom elnevezés valószínűleg tévedés, Ipolyi Arnold a hunhalomat említ. Illyés Gyula szerint „a kunhalom az Alföld katedrálisa”. Ez a felirat került egy mesterséges kunhalomra, amely a Lakiteleki Népfőiskola területén készült, és a napokban adták át. Belsejében borospince (bortrezor) van.

(Kép és szöveg: BG)