90. 200 éves a Bánk bán: új „fordítás” és szótár

2019. 06. 03. nincs hozzászólás

200 éve, 1819-ben született meg Katona József Bánk bán című drámája.

A dráma 19. század eleji nyelvezete archaikus, nem gyors olvasásra, átfutásra van szánva. Elmélyüléssel, „lassú” olvasással, kisebb kizökkentésekkel, egyes szavak, szószerkezetek végiggondolásával vagy utánanézésével ma is érthető. A Bánk bán nyelvezete nem nehézkes és nem állítja különleges feladat elé az olvasóját. A benne található szavak túlnyomó része a magyar nyelv akkor már megállapodott alapvető szókészletéhez tartozik. A Bánk bánban találhatunk archaizmusokat, de az akkor divatos nyelvújítás túlzó neologizmusaitól idegenkedett a szerző. Ma talán fel sem tűnik, hogy Katona József nem használta az ikes ragozást (mi is csak félig-meddig használjuk már, ráadásul sokszor következetlenül). Feltűnik, de nem okoz megértési zavart az elbeszélő (-a/e, – á/é) múlt idő használata; hiszen ez minden klasszikusunknál előfordul. Például: „Ez lopá el tőlünk mindenünket…” (A lopá ma úgy hangozna: lopta, Mikhál mondja a IV. szakaszban). A drámai nyelvet – elméleti, filozófiai, gondolati és beszédirányítási jellege miatt – általában jellemzi a sajátos szórend és a névmási utalások összetettsége, sőt bősége; ezért is szükséges a „lassú” olvasás, de ez nem csak Katona József stílusának sajátossága, hanem a legtöbb drámaíróé.




Kép: BG


Bárhogy közelítsünk a drámához, a műalkotás nyelvének jobb megértése segíti a mű egészének befogadását. Ehhez szolgálnak segítségül a különféle irodalomtörténeti és nyelvi-nyelvészeti magyarázatok. Sőt Katona József esetében létezik egy írói próbálkozás is részben dráma cselekményének jobb megszerkesztésére, részben nyelvének korszerűbbé tételére: Katona József: Bánk bán – Illyés Gyula átigazításában (Magvető, Budapest, 1976). Illyést Czímer József egy tanulmánya indította a feladatra: „hogy lehetséges volna a rengeteg szövegmagyarázat helyett egyszer magán a szövegen illusztrálni a magyaráznivalót. Megcsiszolni ott ezt a drágakövet, ahol a mi időnk kívánná, ott, ahol még rajta egy régi kori kőzet nyoma”. (Illyés Gyula bevezetőjéből.) Illyés pedagógiai célja nemes volt, de a megoldásban maga is bizonytalan.


A Bánk bánj dramaturgiai és nyelvi gondjai Nádasdy Ádámot is foglalkoztatták. Ezért a kiváló nyelvész-költő-műfordító is készített egy „fordítást” a dráma megjelenésének 200. évfordulójára. Míg Illyés a darab dramaturgiáját igazította, Nádasdy csak a szöveget „korszerűsítette”, a verses formát prózába írta át ezzel az indoklással: „Szövege ennyi idő után már régies, nehezen érthető – eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű, drámai versezetet írt. Ezért elhatároztam, hogy lefordítom a művet mai magyar prózára, hogy kortársaim pontosan értsék, mit mond (és mit nem mond!) ez az izgalmas szöveg. A fordításom ugyanazt és ugyanott mondja, mint Katona eredetije. Miközben Katona versformáját, a drámai jambust nem tartom be, szövegszervezését igen, tehát azt, hogy ki mikor, mennyit beszél, és mit mond. (Ahol lehetett, szó szerint követtem az eredetit.) A fordítás során dramaturgiai változtatásokat nem végeztem, célom csupán Katona szövegének érthetővé tétele volt. Munkám tehát nem átdolgozás; célja különbözik Illyés Gyula 1976-os ún. <átigazításától>, amely magát a szöveget kevéssé modernizálta, viszont számos helyen kisebb-nagyobb tartalmi változtatásokat eszközölt, néhol húzott vagy átszabta a darabot. Jegyzeteim szerepe kettős: ha a tartalomra, helyzetre, körülményekre vonatkoznak, akkor a prózai fordításhoz vannak csatolva; ha viszont konkrétan Katona szövegét, szóhasználatát kell magyarázni (amikor ez a prózai fordításból nem nyilvánvaló), akkor az eredetihez kapcsolódnak.” (Nádasdy Ádám: Katona József Bánk bánjának mai magyar fordítása. Irodalmi Jelen, 2018. június.) Nádasdy Katona „fordítása” a 200. évfordulója megjelent, csakúgy, mint az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Inter kiadásában Beke József Bánk bán írói szótárjának átdolgozott kiadása.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra