79. Egyetlen angyal a mennyországot

„Az ember akkor legboldogabb, mikor legkevesebbel beéri.”

(Garanvölgyi Aladár, 211)

„A politikai látkör cudar, a közélet szomorú; boldogság van ilyenkor ott, ahol egy édes női szellem mindent megaranyozó bűvköre kis világot képez a nagy világban, s feledteti, hogy micsoda szerencsétlen planétán élünk.

Sok szép van még ez életben, amiről még nem írtak vezércikkeket.”



„Lehetséges-e, hogy egyetlenegy angyal magával hozza le az égből az egész mennyországot?” (360)

(Jókai Mór: Az új földesúr. Szépirodalmi, Bp., 1987.)