e-nyelv.hu

76. Aba Sámuel király szobra Abasáron

2019. 01. 21. nincs hozzászólás

Antik dicsőséget megtestesítő szarkofágok

Templomtoronyban Aba Sámuel sírjának részlete?


„Az abasári templom nyugati bejárata fölött egy faragott kőlap van befalazva a toronyba. Feltűnő helyen, tán épp ezért nehezen észrevehető. Pedig érdemes megszemlélni, hiszen egy római szarkofág részlete. (…) eltöprenghetünk azon, hogy vajon mit keres ott a befalazott római faragvány – csaknem száz kilométerre az egykori limes (ripa) vonalától? (…) Tudunk viszont olyan korszakról, amelyben ugyancsak nagy érdeklődés volt az antik dicsőséget megtestesítő kőládák iránt, ráadásul tömegével lehettek ilyenek úgy Aquincumban (az abasári kőlap innen származhat talán), mind a hajdani provincia más, még új építkezésekre szét nem hordott romvárosaiban. Ez a korszak pedig a magyar kora középkor ideje, a 11. század – amikor maga Abasár is bizonyíthatóan királyi székhely volt egy ideig. (…) feltételezhető, hogy a frissen alapított magyar királyságban komoly kultusza lehetett a kapcsolatkeresésnek az antik hagyományokkal – a még ókori, de már keresztény Róma valamiféle ideálként lebeghetett a korszak vezetői előtt. (…) Magyarországon is fennmaradtak temetkezési emlékei az antik kötődésnek. Legismertebb példája éppen Szent István szarkofágja, ami egy ókori szarkofág átfaragása révén készült el. Szintén római kori (valószínűleg a Maroson odaszállított) szarkofágban helyezték el kortársa, Szent Gellért püspök földi maradványait Csanádon – ugyan a középkori épületek már elpusztultak, a kőláda ma is a katolikus templomban áll, az oltár alapjaként. (…) a Dunától jó harminc kilométerre északra fekvő zselízi Szent Jakab templomban szintén egy ilyen az oltár alapja… (…)


Egyszerűbb a dolgunk, ha Abasáron igyekszünk arra következtetni, hogy kihez kötődhet egy újra felhasznált római szarkofág. Jelen ismereteink szerint egyetlen személy lehet, aki I. István, Gellért püspök kortársaként kiérdemelhette ezt a fajta sírhelyet: Aba Sámuel király. (…)




(kép: BG)



 

A templomtól légvonalban százötven méterre magasodik a Bolt-tető, amelyen az ötvenes években már voltak feltárások, majd a munkát Fodor László folytatta. Amit ma ismerünk a területen, egy rotunda harmada, s egy hozzá csatlakozó palotaszárny részlete, a körülötte feltárt temetkezésekkel datálhatóan a 11. századból. A templom a település másik csúcsán áll, északi fala párkánymagasságig román kori, amelyen a 13. századig tartó korstíluson belül három építési periódust, vagyis két bővítést sikerült azonosítani. Méretei alapján nagyobb volt a korszak plébániatemplomainál. A torony az utolsó szint kivételével szintén középkori, valószínűleg késő gótikus.


Sajnos jelenlegi ismereteink alapján csak hipotézist tudunk alkotni. Így valószínűnek tűnik, hogy Aba Sámuel sírjára, vagy annak részletére rábukkantak a templom újkori átépítése előtt és a díszes, feliratos követ ezután falazták be a templom homlokzatába. (…)


Bizonyosságot csupán az egykori királyi székhely, vagyis a Bolt-tető feltárásának kiteljesítése hozhatna. Bár a szarkofág darabja azt bizonyítja, hogy szétrombolták a sírt, erről csak az egykori rotunda teljes feltárásával lehetne meggyőződni.”


Forrás: Mátyás Király Múzeum, Visegrád http://archeologia.hu/templomtornyot-diszit-aba-samuel-sirjanak-reszlete.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra
korrektor verseny