Nagyvárad, a boldog város – a jelzős szerkezet a latin felix civitas megnevezés nyomán alakult ki.

A 15. században Várad a magyar reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a „felix civitas” (boldog város) jelzőt. A boldog jelző korábbiról ered: Felix, ave, Varadinum, cuius augens fama signum resonet per saecula. (Regis regum civis ave/Himnusz Szent László királyról, 1192 körül). Nagyvárad kapcsán a boldog jelző többször visszatér. Farkas Antal Váradi promenád című versében ekképp: „Óh boldog — mint jómagam — Várad, / a restiből tormás virsli illata száll, / kedves, arról szó sem lehet, hogy gyalogosan… / Megyünk a Grünfeld Herman konfortábliján.” A boldog megjelölés ma is előfordul, például a júniusi Szent László napokon Boldog Várad – Mátyás király muzsikusai címmel régizene-koncertet adtak budapesti és nagyváradi zenészek megidézve a 15. századi Várad zenei világát, Vitéz János püspök korát. (Várad a Várad, programfüzet, 2018. 9. oldal.). Változata még: Nagyvárad, a boldog város. Ha Kolozsvár szinte állandó jelzője a „kincses Kolozsvár”, akkor Nagyváradé feltétlenül a „boldog Várad”.

S ha valaki részesülni szeretne ebből a „boldogságból” ma, javasoljuk, hogy utazzon el néhány napra Váradra. (Kedvezményes MÁV menettérti jegy váltható.) Hogy mi várja? Szépen helyreállított vár, vármúzeum, szecessziós emlékek, Körös parti séták, remek kávézók, éttermek, össze-vissza járó villamosok, Félixfürdő…, és persze egy magyar nyelvű egyetem: Partiumi Keresztény Egyetem sok programmal, filmvetítéssel, képzőművészek kiállításaival, nyilvános tudományos és ismeretterjesztő előadásokkal.

Legközelebb 2018. november 5-6-án az egyetemen ez a program lesz: Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális – 30 előadás, külön szekció Karácsony Benőről.

 (Szöveg és kép: Manyszi)

Kép: BG