A titok ezer arca

2018. 10. 03. 2 hozzászólás

17. Semiotica Agriensis (Eger, 2018. szeptember 28-30.)

15 éve indult a Semiotica Agriensis (’egri szemiotika’) sorozat azzal a céllal, hogy évente egy-egy témában eszmét cseréljenek a szemiotikusok, s hogy bevonjanak fiatalokat, fiatal kutatókat. (2003. november 21-22. 1. Semiotica Agriensis: Apáczai és kora. Emlékkonferencia Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája 350. évfordulója alkalmából; Ifjú szemiotikusok konferenciája).


Hogy most a 17. konferenciát rendeztük, annak az oka, hogy szemiotikai hagyományból a 13-as számot átugrottuk. 15 év alatt legalább 100 előadó 400 előadása hangzott el a szemiotikai konferenciákon – idén, 2018-ben a „titokkonferencián” 25 tudományterületről 40 előadást lehetett meghallgatni. A regisztrált résztvevők száma meghaladta az ötvenet. (Semiotica Agriensis 17., 2018. szeptember 28-30.)


„Közelebb jutottunk a titok szemiotikájához”, mondta Voigt Vilmos, a Magyar Szemiotikai Társaság elnöke zárszavában. „Umberto Eco sokat foglalkozott a tükörrel, a hamisítással, a szimulakrumokkal. Akkor van szemiotika, ha nem a valóság, hanem annak áttétele jelenik meg.”


Valóban, a titok témáját irodalmi, nyelvi, kommunikációelméleti (pragmatikai), művelődéstörténeti, képzőművészeti, pszichológiai-szociálpszichológiai, kriminalisztikai, kódfejtési, orvosi, jogi, vallási stb. szempontból járták körbe az előadók. Az előadók a magyar nyelvterület sok részéről érkeztek: Soprontól Beregszászig, Egertől Kolozsvárig, sőt Csíkszeredáig.


Hányféle titok van? Az egyik előadásban elhangzott a 15 leggyakoribb titoktéma, szinte biztos, hogy mindenkinek van e témakörökből titka: erőszak (bántott valakit, önt bántották), szexualitás (megléte, hiánya, hűtlenség, beállítódás, coming out/előbújás), betegség (függőség, tudatmódosító szer, trauma, zugevés), abortusz, illegális pénzügyi tevékenység (adó, lopás, csalás), titkos kapcsolat, családi titok (apatitok), eljegyzést tervezett, meglepetést tervezett, kisbabát vártak, nézet (álláspont, amiről nem szeret beszélni), anyagi helyzet, olyan munka, amit szégyellt. Vannak a jogilag szabályozott titkok: adótitok, állam- és szolgálati titok (katonai titok), banktitok, biztosítási titok, értékpapírtitok, levéltitok, magántitok, magánnyomozói titok, NATO- és EU-titok, orvosi titok, pénztártitok, postatitok, távközlési titok, ügyvédi titok, üzleti titok. Vallásilag szabályozott: gyónási titok.


Morzsák a konferencia előadásaiból:


*Gárdonyi titkosírása: titok, de megfejtették. Teljes kiadás még nincs. (Látogatás a Gárdonyi Géza emlékmúzeumban, az előadó: Király Júlia)


*A rejtély termelődik, a titok létrehozódik. (Szívós Mihály)


*Titokszignál, titokjel. (Kroó Katalin)


*A magyar lakosság krimin nevelődik. (Garamvölgyi László)


*A titok egy másik (nem tapasztalt, láthatatlan, fikcós) világot, valóságot teremt. Titok nélkül nem lenne művészet, irodalom (dráma, krimi), bűvészet, képzőművészet. A titok üzleti tényezővé is vált: titokbiznisz, titokzokni… (Balázs Géza)


*Kriminálgeográfia: bűnözésföldrajz. (Forró Antal)


*A 0 értékű jel rontja a gyakoriságot, s ezzel nehezíti a kódfeltörést. (Vámos Hanna)


*Nincs egységes törvény a jogi titokra. (Arató Balázs)


*Az egyik rendszerben titkolni kellett, ha nem ment valaki templomba, a másik rendszerben titkolni, ha ment. (R. Nagy József)


*A helynévfejtés is nyomozás. (Már Orsolya)


*Transzjel – „hitünk szent titka” (Takács Szilvia)


*Titkos tetoválások. (Szakál Eszter)


*A nárci (nárcisztikus személy) olyan magányban él, ami elképzelhetetlen más számára. (Magyari Sára)


*Az enigma tudatos kommunikációs-nyelvi titok. (Pölcz Ádám)


*Titokképzés: a hallgatás és az elhallgatás szemiotikája. (Minya Károly)


*A titok szófaja a névmás. (Tóth Áron Tamás, Mayer Péter)


*Titoklakat. (Fejes Gergő)


*A titok gesztusai. (Blankó Miklós)


*Az új, transzhumán világ titkai: a technológia által gerjesztett innováció (Horváth Márk, Lovász Ádám)


A Semiotica Agriensis tematikus konferenciák anyaga eddig mindig megjelent tanulmánykötet formájában. A 2017-esé Az idő szemiotikája címmel látott napvilágot. Egerben mutatták be az idén 77. életévét betöltő Büky László nyelvész Lírai én a tárgyi és szellemi világban című, Füst Milánról szóló szemiotikai, szövegtani írásainak gyűjteményét. (A kötetek mind a Magyar Szemiotikai Társaságnál, mind pedig a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda webboltjában – www.e-nyelv.hu – megrendelhetők, megvásárolhatók.)


Büky Lászlónak Voigt Vilmos elnök tiszteletbeli tagságot adományozott, s a fiatal szemiotikusoknak szóló Jelismervényt pedig idén, 2018-ban Pölcz Ádám kapta meg.


Idézet a konferencia egyik plenáris előadójának leveléből: „Mivel én most voltam először ezen a konferencián, talán a „kívülről érkező pillantás” hitelességével láttam át a maga teljességében azt a hatalmas eredményt, amit elértetek (…) az ilyen hatalmas vállalkozáshoz szükség van munkatársakra és indító elgondolásra (…) hogy ennyi témában és résztvevővel és kötettel sikerült tradíciót teremteni, és majd utánunk következő, de a mostani időkben gyökerező hagyományfolytatási szükségletet ahhoz, hogy legyen jövője a magyar szemiotikának –  mindezt a gyakorlati valóságban újra és újra aktualizálva. Szívből gratulálok még egyszer, és köszönöm az ott töltött napokat…”


A Semiotica Agriensis-sorozat folytatódik. 2019. szeptember 27—29. ismét a magyar szemiotika fővárosa lesz Eger, a kitűzött téma pedig várhatóan ez lesz: A kisgyermek szemiotikája.


A program szervezéséért köszönet jár H. Varga Gyulának, Pölcz Ádámnak és Blankó Miklósnak.


A programot támogatta a Nemzeti Kulturális Alap.


További képek elérhetők itt.


(Szöveg, kép: Balázs Géza)


2 hozzászólás

#1 Dr. Aporné dr. Kovács Éva 2018.10.04.09:17:08

Gratulálok az egri rendezvényekhez. Mi is jártunk a Várban egy jeles konferencián korábban.

#2 L. Anikó 2018.10.10.17:49:28

Biztos nem tudtak róla, hogy volt már hasonló jellegű konferencia Pécsett, esetleg jó lenne velük egyeztetni a könyvről

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra