Bihar, Partium, szabadegyetem

Harmadik alkalommal rendezett szabadegyetemet Berettyóújfaluban a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen (Partiumi szabadegyetem, 2018. július 23–27.)

A szakmai programot az Anyanyelvápolók Szövetsége és Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport is támogatta. A 2018. évi fő téma A szülőföld szálai: kulturális és nyelvi topográfia volt. A szabadegyetemen 40 regisztrált résztvevő vett részt: nagyváradi, egri és budapesti egyetemi hallgatók, előadók Kolozsvárról, Nagyváradról, Debrecenből, Újkígyósról, Érmellékről. Szervezők: Balázs Géza, Blankó Miklós, János Szabolcs, Vesszős Balázs. A szabadegyetem résztvevői szakmai kirándulást tettek az Érmelléken és Bárándon (utóbbi helyen megkoszorúzták Balassa Iván néprajztudós sírját). A szabadegyetemről beszámolt a helyi televízió, valamint a Magyar Rádió is. A Partiumi Keresztény Egyetem honlapján képösszeállítás is megtekinthető.

Gondolatok a programból:

• A „szerelmes földrajz” Szabó Zoltán kapcsán műfajjá vált. Ugyanakkor és ugyanazon szellemi hatás alatt született, mint Hamvas Béla „öt géniusza”. (Balázs Géza)


• A lélek térképe (Pomogáts Béla)


• Bácsi, messze van még Kovácsi? – Menjen az úr szaporán, még ma oda is ér korán! (A. Molnár Ferenc)


• Egy eltűnt mocsár nyomában (Hevesi Zoltán)


• Székesmester (gyékényszéket készítő mester) (Gálospetri)


• Földrengéses hely Érmellék.


• Egy homogén vallású és nemzetiségű hely egy évszázad alatt 7—8 vallás/etnikum szerint kombinált területté változott. (Szilágyi Ferenc)


• A szentelő (névadó) hősök mondája: megnevezni a dolgokat.


• A profán idő (kronosz) elfelejtette velünk a szent időt (kairosz). (Harangozó Imre)


• Az idő mellett a tér is struktúraképző. A „tér korába” léptünk. (János Szabolcs)


• A tér leképezi a hatalmi struktúrákat. (János Szabolcs)


• Nagyváradon semmi nem úgy történt, mint máshol. (Lakatos Attila)


• Volt idő, hogy Nagyváradon egyszerre öt napilap jelent meg. (Balogh Andrea)


• Az érzelmek helye áttevődött a szívről az agyba. (Bartha Krisztina)


• A turistakalauz egy lehetséges szövegtípus lehetne az érettségin. (Tuba Márta)


• A névteremtő képesség nem pusztán a hasznosság miatt van, hanem azért, mert jó! (Bárth János)


• Irodalmi emlékeink Romániában. (Málnási Ferenc)


• A magyar szentkultusz a nyugati kultúrába való beilleszkedést szolgálta. (Blankó Miklós)


• Csengő örökségünk. Kossuth székébe sem ülünk bele, ilyen értékes csengőt nem akasztunk az állat nyakába. (Báránd)


• Zsúfolt, sokszor értelmezhetetlen, „augmentált” szemiotikai táj vesz bennünket körül. (Balázs Géza)


• Egy nyelvészeti topográfia alapvonalai. (Minya Károly)

(Szöveg: VSZ, kép: BG)