e-nyelv.hu

Új nyelvtan

2018. 05. 31. 5 hozzászólás

Aki mélyebben foglalkozik grammatikával, tudja, hogy vannak meghatározási-leírási problémák a klasszikus vagy hagyományos magyar grammatikában (melynek egyik alapköve A mai magyar nyelv rendszere, a Mai magyar nyelv és a Magyar grammatika című munka).

Aki mélyebbre ás, tudja, hogy a generatív (vagy magyar monográfiájában strukturálisnak nevezett) nyelvtannal ugyanez a helyzet. Mindkét irányzatnak vannak sajátosságai, előnyei és hátrányai.
Kiemelkedő nyelvtudományi esemény részesei voltak, akik május utolsó munkanapján az ELTE-n működő DiAGram nyelvészeti műhely meghívására az új Osiris-nyelvtan bemutatójára és vitájára eljöttek. Az új „Nyelvtan” teljesen más utat követ: nem csak nyelvtan, hanem a magyar nyelv rendszerének funkcionális kognitív leírására vállalkozik. Segíti azokat, akik a hagyományos grammatikákhoz szoktak, hiszen fejezetcímei követik a megszokott tematikát: Hangtan, Jelentéstan, Alaktan, Mondattan, Pragmatika. De az elméleti alap egészen más: a korábbi elsősorban formális (strukturális) és jelentéseket is bevonó leírásokat meghaladva, részben pszichológiai megalapozottságú, viselkedés- és használatközpontú nyelvi leírást kísérelt meg a Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus által vezetett szerzői közösség: Imrényi András, Kugler Nóra, Ladányi Mária, Markó Alexandra, Tátrai Szilárd; valamennyien az ELTE, többségében a Mai Magyar Nyelvi Tanszék oktatói. Kétségtelen, hogy a szerzők egy teljesen új alapokon álló, nemzetközi tekintetben is újszerű grammatikát írtak; a magyar nyelvet pedig először kísérelték meg funkcionális-kognitív alapon leírni, magyarázni. Hangsúlyozták is, hogy bár a koncepciójuk egységes, de ez nem jelenti azt, hogy sikerült mindent megoldani, s hogy ne maradtak volna kérdések. Ez a nyelvtan az ember nyelvi tevékenységére, annak működésére, így magára az emberre kíván összpontosítani. Ezért bizonyos tekintetben antropológiai, filozófiai (ontológiai) jellegű munka is, illetve vannak ilyen vonatkozásai is.
A kötetet bemutató-elemző nyelvészek mindegyike kiemelte a munka jelentőségét, de emellett (éppen a szerzők felszólítására) kérdéseket is fölvettek. Pelyvás Péter például azt, hogy a nyelv emberi alkotás, ennek minden következményével együtt, vagyis „rendetlen rendszer”, nyilván nincs grammatika, amely minden részletet le tudna írni. Kognitív hangtanról is keveset hallhattunk meg – Simon Gábor ennek részleteit emelte ki. Benczes Réka a „fogalmi struktúrák” sokféleségét tekintette át, s megjegyezte: „a kevesebb néha több”. Kádár Edit a mondattan fejezet merészségét értékelte: például azt, hogy háttérbe szorítja a logikai szemléletet, fölhagy az állítmánnyal, bevezeti a magmondatot, ötvözi a mondatelemzési modelleket – a szerzők jelezték, ennél merészebb újításokra is hajlandók lettek volna. H. Varga Márta az alaktan fejezetet élvezetes, „oknyomozó” stílusáért értékelte, de hozzátette, kétségei vannak, hogy az egyetemi alapképzésben használható-e. Domonkosi Ágnes a nyelvtan használatalapúságát hangsúlyozta.
Sokszor szóba került a „termékeny sokféleség” gondolata. Fölvetődött, vajon a funkcionális kognitív nyelvészetben hol a határ a pszichológiai, szemantikai (esetleg szociolingvisztikai) és grammatikai leírások között. És nem utolsósorban szóba került az új nyelvtan oktathatósága is: az egyetemen nyilvánvalóan, de az alapképzésben és a közoktatásban szintén nyilvánvalóan valamilyen „egyszerűsített” módszerre lenne szükség. Mindenesetre egy közoktatási paradigmaváltás nem kerülheti meg az új nyelvtant. Az ELTE nyelvész könyvtárát megtöltő érdeklődő közönség (jórészt a kollégák, illetve az egyetem nyelvész hallgatói, doktoranduszai) nyitottnak mutatkozott az új nyelvészeti módszer és iskola követésére.


(Vízkeleti Szilveszter, Manyszi)

5 hozzászólás

#1 KL 2018.05.31. 20:18:55

Ez biztos, hogy új nyelvtan? Nem inkább Karácso Sándor: Magyar nyelvtan társaslélektani alapon?

#2 Jónás 2018.05.31. 21:17:27

Nagyon jól látja, és mégsem… Vagyis: Karácsony gondolatai úttörőek és megtermékenyítették ezt a gondolkodást. Van is egy kis reneszánsza… Konkrétan azonban nem látom, hogy a kötet szerzői bármit átvettek volna tőle, a kötet irodalomjegyzékében pedig nincs is említve Karácsony. Kár, mert egyrészt tanulhattak volna tőle, kár, mert megérdemelné, kár, mert ismerni kellene a nyelvészeti hagyományokat. Ettől függetlenül a munka nekem tetszik.

#3 Grammaticus 2018.06.05. 08:53:50

Eddig az volt a befogadott a tudományban, hogy egy “tiszta” (igaz, belülről megdönthetetlen) rendszer szerint állítottak fel egy elméletet, ezzel is volt hiba, éppen az, amit a zárójelbe tettem (Gödel-axióma), ám most átestünk a ló túlsó oldalára: vagyis nincs egy szigorú, szilárd elmélet, hanem elméletek kusza halmaza van – nevezhetjük “termékeny sokszínűségnek” is -, s bár a dolog érdekes, csak éppen nem felel meg a tudományos elvárásoknak. Summa summárum, nem beszélhetünk új nyelvtanról, csak nyelvi jelenségeknek sokféle megközelítéséről. és várunk egy újabb összefoglaló elméletre.

#4 Profi Nyelvész 2018.06.12. 21:59:10

Ennél azért jobb ez a funkcionális kognitív nyelvtan: végre visszatér a nyelvészet a valósághoz, a praxishoz, az elvonatkoztatott, steril nyelvtani szabályok, és betegesen életidegen példamonmdatok világából.
B. Kálmán

#5 bélabácsi 2018.06.15. 22:23:15

Szerintem van hagyományos grammatikaközpontú (strukturális és generatív) és van kommunkációközpontú nyelvészet. A többi smafu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra