e-nyelv.hu
Minya Károlyné

Minya Károlyné

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

fél lábbal, egy lábbal

2018.10.23.

vesszőhasználat

2018.10.23.

értesítőlevél

2018.10.23.

vérzek, vérzem

2018.10.23.

bachelorképzés

2018.10.23.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

rezümé

szövegsűrítet

tartalommag

magszöveg


19. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny

2018. nov. 9--10.

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar (1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 40., 200-as terem)

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság

VIII. Magyar nyelv napja

2018. nov. 13.

Budapest

Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 7. A nyelv hálózatos leírása

2018. nov. 22--23.

ELTE BTK

ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

46. Boldog Özséb-kilátó

2018. 05. 28. nincs hozzászólás

A Dunántúli-középség, a Pilis hegység legmagasabb pontja a Pilis-tető (756 m), amelyet hosszú évtizedeken át egy ott lévő katonai bázis miatt nem lehetett megközelíteni.

Az egykori hadműveleti területre ma is betonbunkerek, óriási betonszarkofágok emlékeztetnek. A hegy tetején álló geodéziai tornyot nemrégiben egy fa kilátóval építették körül. A kilátóba fölsétálva a pálos rend pilisi történetével ismerkedhetünk meg, odafönn pedig körpanoráma tárul elénk: Budapesttől Dobogókőn át Budapestig.


A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.


De miért Boldog Özséb? Boldog Özséb esztergomi kanonok a 13. században, a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Özséb 1246-ban hat társával együtt elvonult a mai Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségébe, ahol barlangokban és az erdőkben remetéskedett. A Pilisben a legtöbb középkori kolostor a magyar pálos rendé volt, a szervezet alapítása részben ehhez a helyszínhez kötődik. A kolostorok romjainak egy részét ma is fellelhetjük. Később a térségben felépítették a Santa Crux vagyis a Szent Kereszt vagy Keresztúr nevű monostorukat. A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével 1308-ig kellett várni, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén megtalálhatók.


A Pilis-tető legegyszerűbben Pilisszentkeresztről érhető el. Egy saját magunk által felfedezett, részben jelzetlen, ezért vadregényes körtúrát javaslunk: Pilisszentkeresztről a zöld jelzésen a ciszterci klastromhoz gyalogolunk (20 p), itt megnézzük a Klastrom-kutat, majd tovább a zöld jelzésen. A vadregényes Vaskapu-völgynél a piros kereszt jelzésre váltunk (egy esőházikó és egy „képes fa” van az elágazásnál). A szurdokban felfelé kapaszkodva a szurdok egyszercsak balra fordul, a piros kereszt jelzés jobbra tér el. Itt a már a jelzetlen szurdokot követjük, amely felvezet a Pilis nyergére (kb. 40 p). Itt ismét találkozunk a zöld jelzéssel, és hamarosan megpillantjuk az egykori katonai hadműveleti területet. A Boldog Özséb-kilátótól a zöld háromszög, majd a zöld jelzésen térhetünk vissza Pilissszentkeresztre (az egész út könnyű tempóban 3 óra).



Kép és szöveg: BG

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra