e-nyelv.hu
Minya Károlyné

Minya Károlyné

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

fél lábbal, egy lábbal

2018.10.23.

vesszőhasználat

2018.10.23.

értesítőlevél

2018.10.23.

vérzek, vérzem

2018.10.23.

bachelorképzés

2018.10.23.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

rezümé

szövegsűrítet

tartalommag

magszöveg


19. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny

2018. nov. 9--10.

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar (1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 40., 200-as terem)

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság

VIII. Magyar nyelv napja

2018. nov. 13.

Budapest

Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 7. A nyelv hálózatos leírása

2018. nov. 22--23.

ELTE BTK

ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

44. A legboldogabb nép

2018. 05. 14. 1 hozzászólás

Daniel Everett etnonyelvész Das glücklichste Volk (A legboldogabb nép) címmel mutatott be egy Amazonas melletti bennszülött törzset.

A piraha törzs távol tartja magát a civilizáció vívmányaitól, és hű eredeti nyelvéhez. Nyelvének legjellemzőbb sajátossága, hogy grammatikájában nincs időbeli megkülönböztetés, mindent a jelentre vonatkoztatnak. Az egyszerű jövő időt a jelenből képezik, mert a jelenhez kapcsolódik, de befejezett jövő már nincs. Az etnonyelvész szerint a „jelenközpontúságból” fakad, hogy a nyelvet beszélők számára nem létezik a jövőre vonatkozó gond. Rüdiger Safranski idézi ezt a példát az Idő című esszékötetében (Typotex, 2017: 71—72), s azt a következtetést vonja le, hogy az időtapasztalat és a gond (bánat) között kapcsolat van; az „örök jelen” tudata, érzete hozzájárul a boldogsághoz. Wittgenstein is mintha erre utalna: „Ha az örökkévalóságon nem véletlen időtartamot, hanem időtlenséget értünk, úgy örökké él az, aki a jelenben él”. (Safranski, i. m. 2017: 217.)


Az etnonyelvész „előképe” kétségtelenül Benjamin Lee Whorf fölvetése az USA területén, Arizonában élő hopi indiánok nyelvéről, amelyben szerinte nincs szó, szerkezet, grammatikai forma, jelentés az időre, a múltra, jövőre, maradandóra, időtartammal rendelkezőre. Whorf szerint az ilyen nyelvi sajátosságok eltérő gondolkodásmódhoz, világszemlélethez vezetnek (ez az ún. Sapir—Whorf-hipotézis a nyelvi relativizmusról). Whorf azonban ezt a feltételezését (amelyet sokan elvetnek) nem kapcsolta össze a boldogság kérdésével.


Szöveg: BG

1 hozzászólás

#1 Szentirmai 2018.05.14. 13:20:18

Hallottam már arról, hogy a legboldogabbak a Bhutanban élők, meg azt is, hogy a Dániában élők. Az egyik esetben a szegénység, a visszafogottság és talán a buddhizmus az oka, a másik esetben meg a határtalan anyagi jólét. Ecce homo!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra