e-nyelv.hu

Közéleti kifejezések (16.): Az írástudók árulása, felelőssége

2018. 02. 28. 3 hozzászólás

Az írástudók árulása Julien Benda könyve.

Babits Mihály ugyanezen címmel írt 1928-ban könyvismertetésnek tűnő esszét, amelyben olyan kérdéseket vet fel, hogy: mi is lehet a feladata az írástudónak, a szellem emberének, az értelmiséginek. Az írástudók valaha az igazság szószólói voltak, népük, szűkebb közösségük szellemi vezérei, a lelkiismeret ébren tartói. Ám a 20. század elüzletiesedett világában egyre többen kisszerű célok, hatalomra törekvő csoportok, kétes vállalkozások ügynökeivé váltak. „Így oldódnak föl lassanként ebben a szomorú században a legfelsőbb, legszellemibb dolgok e földi, és, hogy úgy mondjam, testi élet harcaiba, melynek csúcsa és koronája a fajok és nemzetek körül való harc úgy, mint az állatoknál a falkák, rajok és bolyok körüli” írja Babits. Julien Benda és Babits Mihály nyomán beszélünk manapság az írástudók felelősségéről. Ez azt jelenti, hogy sem nyíltan, kiabálva, sem hallgatásba burkolózva szolgálhatnak önös érdeket: ha elárulják erkölcsi, szellemi értékeiket, írástudókból puszta tollforgatók lesznek.


(VSz)

3 hozzászólás

#1 Kuti Béla 2018.03.01. 08:06:08

Nagyon jó, hogy ezt tisztázták, én csak Babitsról tudtam, Kuti Béla

#2 Kori 2018.03.02. 15:13:56

mennyire aktuális

#3 K.-né 2018.03.05. 08:50:13

Különbség van írástudó és tollforgató között.
Erről jut eszembe: régen bölcsésznek azok mentek, akik szerettek olvasni, ma azok, akik tudnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra