e-nyelv.hu

Gátszakadás

2017. 11. 13. 3 hozzászólás

A Biblia nem azonnal, hanem fokozatosan szólalt meg magyarul.

Már a legelső magyar nyelvemlékekben megfigyelhetők bibliai hatások, majd az előreformációnak is nevezett huszitizmus áramában megszületik az ún. Huszita biblia (három kódex összefoglaló neve), melyben ószövetségi szövegek találhatók. A reformáció áramában születik a magyar irodalmi és népnyelvet máig formáló Károlyi-biblia. A magyar nép „második bibliája” az énekeskönyv. A Biblia azonban más nyelvekre is hatott. Például a többi finnugor nyelvre. A kisebb finnugor nyelveken leginkább csak a 20. században jelentek meg kisebb részletek a Bibliából. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának Gátszakadás címmel megrendezett konferenciáján a magyar bibliafordításokon túl a finn, észt, lapp, mordvin, mari, komi, udmurt, manysi és hanti bibliafordításokat tekintették át a kutatók. Az előadások anyaga várhatóan megjelenik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat valamelyik soron következő számában. A programot az Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
























(Manyszi)​

3 hozzászólás

#1 GK 2017.11.14. 21:55:10

A cigány bibliáról nem esett szó, pedig talán fontosabb is lenne, mint a mari vagy a mordvin.

#2 BM 2017.11.14. 21:59:55

Kedves GK!
A Biblia valóban elkészült lovári nyelven, azonban a konferencia első részében a magyar, második részében pedig a finnugor nyelvű (tehát nyelvrokon) bibliafordításokról esett szó. A cigány nyelv és kultúra fontos kultúrformáló tényező a Kárpát-medencében, de nem nyelvrokon a magyarral, így ebbe a merítésbe nem fért bele.

#3 janow 2017.11.14. 23:22:03

Miért is fontosabb a cigány biblia? Nyilván minden embernél más a fontossági sorrend. Mellesleg a magyarországi cigányság nagy része már nagyon régen keresztény.

„Bizony mondom néktek…”

„Hálod, he dzsáje hájjákmég…”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra