e-nyelv.hu
Minya Károlyné

Minya Károlyné

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

Angry Birds-özni

2018.04.25.

gyalogoskorlát

2018.04.25.

részvénynevek

2018.04.25.

Jesset

2018.04.25.

több birtokos – egy-egy birtok

2018.04.25.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

computer

számítógép

komputer

ámítógép


Az Anyanyelvápolók Szövetségének éves közgyűlése

2018. máj. 26. 

Budapest

Simonyi Zsigmond általános iskolai helyesírási verseny

2018. máj. 26. 

ELTE, Budapest

5. nyelvésztábor és juniális

2018. jún. 20--24.

Sátoraljaújhely--Széphalom

Az 5. nyelvésztábor díszvendége: Prószéky Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója – Balázs Géza előadása az álom nyelvéről – A feltárás alatt lévő sátoraljaújhelyi vár felkeresése – vadételfőző verseny – múzeumok éjszakája

17. A terjedő jó

2017. 10. 15. nincs hozzászólás

A derűs lelkületű, víg kedélyű magyarra legalább annyi példát, bizonyítékot hozhatunk fel, mint az ellenkezőjére.

A hungarooptimizmus legjellemzőbb megnyilvánulási formái: a nyelvi humor, a tánckurjantás, az anekdota, a vicc, maga a tánc, a zene, a népdal, számos „kitombolós”, örömszerző népszokásunk, általában az „étel-ital-álom”, vagyis az evés, a szórakozás és a pihenés világa. A középkor és a reneszánsz „népi nevetéskultúrájának” elemzésekor Bahtyin, orosz folklorista három alapformáról beszél: „szertartások, színpadi formák (karneváli típusú ünnepségek, különböző vásári mulatságok), a legkülönfélébb komikus nyelvi alkotások (paródiák), a familiáris beszéd különböző formái és műfajai (káromkodás, esküdözés, népi hetvenkedés)”.




 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A János pap országa motívum, a földi, kulináris paradicsom képe a magyar farsangi, lakodalmi ünnepkörben sok helyen előfordul. A vígság, a mulatság tetten érhető a népszokások szinte mindegyikében: bál, álarcos alakoskodás, férfi-nő ruhacsere, az asszonyfarsang, a sikamlós elemekkel bővelkedő halottas játék. A jókedvű, mulatós, joviális, maliciózus, furfangos, bölcs, anekdotázgató, „traktábilis” és főként vendégszerető magyar (paraszt) nép képe gyakran jelenik meg anekdotáinkban. A magyar irodalom klasszikusainak páratlan sikere talán éppen „anekdotázó” romantikus és realisztikus hangvételükben van. Jókai Mór akadémiai székfoglalóját éppen a néphumorról írta. Jókai szerint a humor „csak szabadelmű és felvilágosult népek tulajdona”, akik „szeretik kimondani az igazságot; mikor nyíltan nem lehet, képes beszédben, tréfa színe alatt is”, „a mezei munkás azzal rövidíti munkaidejét, hogy társaival tréfásan kötődik, éles ítélőtehetséggel fogja fel a nálánál nagyobbak gyöngeségeit, s ártatlan tréfát adni és felvenni szeret”.


A furfangos székely gondolkodásmód, a legyőzhetetlen kisember, a székely „góbé” ugyancsak jelképe lehet a magyar mentalitásnak. „Élt hajdanában egy góbé, aki minden szörnyű esetre azt válaszolta, hogy történhetett volna rosszabbul is. Egyszer szalad a szomszédja, s mondja, te koma, hallottad, hogy az alszegi Estván bekajtárkodott ahhoz a favágó Julishoz, és a férje tetten érte, és féjszévével agyonütte? Lehetett volna rosszabbul is, jött a válasz. Hát, mi az öreganyád szörnyűbb ennél? Az, hogy a tennap én valék ott, jó hogy nem tévesztettem össze a látogatás idejét!”


(Kép és szöveg: BG)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra