e-nyelv.hu

Villásfarkú

Régen, még a tévé hőskorában, esténként a bemondónők olvasták fel az esti mesét.

Egyszer a bemondónő megbetegedett, és az egyik szakállas férfi kollégának kellett helyettesítenie.
– Szervusztok gyerekek, Fecske anyó vagyok…
A korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a kamerát a röhögéstől.
– Épp a tojásaimon ülök… – folytatta a nagy darab férfi.
Ekkor az összes jelenlévő – díszletes, kellékes stb. – halkan kiosont a folyosóra, és ott fetrengtek a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után volt kénytelen elhagyni a stúdiót.
– A fészekből kilóg a szép villás farkam…
vissza a főoldalra