Az Értől a Berettyóig…
2016. 11. 06. 7 hozzászólásHogy kezdődik Ady csodás verse, Az Értől az Oceánig?
Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.
Csakhogy, földrajzi értelemben ez nem igaz. Érmindszentről az Ér a Berettyóba folyik, nem a Krasznába. Így a Szamost sem érinti… Az Érről, Ady kedves patakocskájáról ezt kell tudni: „Az Ér a Berettyó legjelentősebb mellékpatakja. Az Érmelléki-hegyekben ered Szilágy megyében. A folyó völgye a Partium északnyugati részén, a Szilágyságban található. A forrásától Ákosig északkeleti irányban fut. Itt megközelíti a Krasznát. Ákostól Krasznaszentmiklósig északnyugat felé halad, majd délnyugati irányba fordul, és ezt tartja végig. Szalacsnál éri el Bihar megyét, végül a Berettyót Magyarországon Pocsajnál.”
Ady ezt nem tudta? Talán az zavarhatta meg Adyt, hogy „megközelíti” a Krasznát? Vagy esetleg az, hogy korábban mocsaras terület volt, és talán érintkezhetett is a két folyó? S ha már a kérdéseknél vagyunk. Vásárosnaménynál folyik össze a Tisza és a Szamos. A Szamos sokkal távolabbról jön, mint a Tisza, vajon miért a Szamos folyik a Tiszába, és nem a Szamos a Tiszába?
Mindazonáltal az Ady-vers átírását nem javasoljuk. Egyébként a vége így is helyes: „Valaki az Értől indul el / S befut a szent, nagy Oceánba”.
(Szöveg, kép: Vízkeleti Szilveszter)
7 hozzászólás
Valószínűleg arról van szó, hogy a mocsaras Érmelléken összeértek a folyók.
A cím maradhatna Ady verse: Az Értől az Oceánig, hiszen a lényegen nem változtat, hogy a Krasznán és a Tiszán, avagy a Berettyón keresztül jutunk-e el az óceánba.
Egy költőn sohasem szabad számonkérni a tudományt. Attól költő…
Békának: A tudományt nem, de az általános ismereteket igen. Ettől még Ady verse csodálatos, de tényleg odafigyelhetett volna
Békának: Örkény a Tótékban követett el hibákat. Az egyik az volt, hogy amikor Lajos kettévágta a papírvágóval az őrnagyot, akkor a felesége kérdésére azt mondta, hogy háromfelé… Holott három csattanás hallatszik. Bölcsészek jelezték, hogy ha három csattanás van, akkor a test négyfelé esik, nem beszélve esetleg a végtagokról, de ne menjünk bele. Örkény ezen elgondolkozott.
Lehet, hogy Ady nem ismerte pontosan a vízrajzot, de természetvédelmi érzékenysége volt, ezt mutatja a Pusztul a lótusz című verse, amely a „Pece parti Párizsban” (Nagyvárad) született, s a Pece forrás termáltavának, s az abban élő egyedülálló, a nílusi és délkelet-ázsiai tündérrózsával azonos trópusi növényre figyelmeztet. Remek írás olvasható erről a Természet Világa 2016. októberi számában: Dvorácsek Ágoston interjúja Marossy Anna nagyváradi biológussal. Sajnos a helyzet az, hogy korunkban a mérhetetlen termálvízkitermelés miatt az európai ritkaság végveszélybe került.
Ady Endre: Pusztul a lótusz
A Nymphea thermalisból
– Amint tudósítónk jelenti –
Néhány év múlva csokrot nem köt
Nagyvárad táján senki, senki! …
Ez exotikus ritkaságunk,
Mely még csak Pöstyénben honos,
Püspökfürdő környékén pusztul
S ehhez több ok járul, szoros.
Peceszentmárton pocsolyái,
Hájó és Rontó árkai
Kezdtek újabban e virágnak
Veszedelmesen ártani.
Ökrök, lovak, disznók legeltek
Sajátságos nagy kelyhein
S e ritka növény el is pusztul
Már vármegyénk e helyein.
Sőt a fürdőben is elpusztul,
Tenyészése máris sovány
S ami még terem, fölhasználja
A modern ipartudomány.
Ami virágot összeszednek,
Az mind földolgozásra vár,
Ugyanis likőrt gyárt belőle
A Moskovits Mór s fia gyár.
Érdekes dolog az különben,
Hogy minden tropikus növény
A mi mérsékelt égövünkön
Elsenyvedt, hitvány és szegény,
Aztán kipusztul végre lassan
Még gondos kezeléssel is,
Így járt már sok tropikus növény
S a Nymphea thermális is …
Ady a környezetvédő – fenomenális. Persze azért van bőven társadalomkritika is a versben.