adhatók – adhatóak

A többes szám jelének alternatív használata érdekel, az, hogy mikor elegendő csak a jel, a -k, illetve mikor szükséges kötőhang előtte (pl.: adhatók-adhatóak, ehetők-ehetőek, találhatók-találhatóak)? Van-e a két változat között jelentéskülönbség?

A Magyar nyelvhasználati szótár szerint viszonylag újabb fejlemény a kötőhangzós -k többesjel a folyamatos melléknévi igeneveken. Ingadozik a nyelvhasználat, sokszor mindkét forma, a kötőhangzós és anélküli egyaránt létezik, de nem mutat jelentéskülönbséget. Például: elbűvölők – elbűvölőek, ugyanígy várhatók – várhatóak, adhatók-adhatóak, ehetők, ehetőek. Igaz, a Nyelvművelő kéziszótár megjegyzi, hogy a -ható, -hető képzős szavak esetében kellemesebb hangzású és egy szótaggal rövidebb a kötőhangzó nélküli forma, s ezt ajánlja.
A “találhatók” esetében a kötőhangzó nélküli, rövidebb változat a hagyományos, ám úgy tűnik, nyelvi változás zajlik, mert újabban egyre gyakoribb a “találhatóak” típusú többes szám. A jelenség hátterében a Nyelvművelő kéziszótár szerint (Tinta, Bp., 2005, 318. o.) az állhat, ahogy az -ó, -ő képzős melléknévi igenevek többes számánál is két változat használható. Ott azonban e két változat jelentéskülönbséget hordoz attól függően, hogy főnévként vagy melléknévként állnak a mondatban: pl. “ezek az üdítők nagyon üdítőek”, illetve “a hódítók nem voltak valami hódítóak”.
E kézikönyv szerint: E kötőhangzók analógiásan átterjedtek a -ható, -hető képzős szavakra is: az utak járhatóak, fejtegetései nem mindig érthetőek. Ezekben azonban a kötőhangzónak nincs szófaj-megkülönböztető funkciója, ezért ilyenkor a kellemesebb hangzású és egy szótaggal rövidebb, kötőhangzó nélküli formák (járhatók, érthetők) használatát ajánljuk.
Ez tehát a hagyományos álláspont, de nem róhatja meg senki azokat, akik az újabb keletű, kötőhangzós változatot használják.
Korábban adott válaszaink ebben a témakörben:

elolvashatók, elolvashatóak

kötőhangzó-váltakozás

kaphatók – kaphatóak

kötőhangzó: láthatóak – láthatók

(DTSz)