Őrizzük a magyar anyanyelvet!

2016. 05. 23. nincs hozzászólás

Mozgalmasan teltek az elmúlt hetek, s nemcsak a „szeles városban”, hiszen világszerte zajlott a költészet napja és a magyar nyelv hete Aradtól Chicagóig.



A folklór és a nyelv kapcsolatáról rendezett konferencián a néprajz és a nyelvészet jeles képviselői tartottak előadást. A találkozó alkalmával – Erdélyi Zsuzsanna emlékére – új időszaki tárlat nyílt „Ott látok egy aranyágat – Archaikus népi imáink nyelvi világa” címmel.

„A magyar nyelv olyan kincs, amely évszázadok óta élteti a magyarságot… A magyar nyelv hete központi üzenete, hogy felismerjük és átéljük, micsoda érték anyanyelvünk, vigyázzunk rá és adjuk át gyerekeinknek, unokáinknak” –mondta el a megnyitó alkalmával Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke.

Hozzátette: „Szomorú, de az elmúlt 25 évben kétmillióval kevesebben beszélik a magyar nyelvet a Kárpát-medencében, mint a mozgalom indulásakor. Amellett, hogy fogyunk, az asszimiláció, a vegyes házasságok, az idegen nyelvek hatása is roncsolja a nyelvet, és mi magunk is azzal, hogy nem tartjuk olyan fontosnak”.

A Fél évszázad az anyanyelv szolgálatában című rendezvénysorozat eseményeinek a híres iskolaváros, Sárospatak és a Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni településen, Széphalmon található Magyar Nyelv Múzeuma adott otthont.

Felidézték: immár fél évszázada hagyomány, hogy egy héten át a magyar nyelv kerül a figyelem középpontjába. 1967-ben két kiváló nyelvművelő, nyelvész, Lőrincze Lajos és Grétsy László gondolata nyomán indult el a magyar nyelv hete rendezvénysorozat.

A hagyományok szerint minden évben – az Anyanyelvápolók Szövetségének szervezésében – az ország más-más megyéjében tartják a hivatalos megnyitót.

A szervezők szándékai szerint a magyar nyelv hetéhez kapcsolódó kulturális rendezvények, tudományos előadások és más programok arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy egy nyelvközösség minden tagjának feladata az „ajándékul kapott” anyanyelv gazdagságának megismerése, szépségének megőrzése, mert így tudja méltó módon továbbadni azt a következő nemzedéknek.

A kétnapos rendezvényen a nyelv- és irodalomtudomány szakemberei szólnak a nyelvhasználat legfontosabb kérdéseiről, a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről, a nyelvművelésről, olyan témákról, amelyek az oktatással-neveléssel foglalkozókat nagyon szorosan érintik.

Az ez évi magyar nyelvi hét fővédnöke Áder János köztársasági elnök, támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Sárospatak és Sátoraljaújhely önkormányzata.

Előadást tartott Balázs Géza, Magyari Sára, Pusztay János, Pomozi Péter, Kecskeméti Gábor, Balázs Imre József, Csehy Zoltán, Takáts József, Bogár László, Dede Éva, Pölcz Ádám, Hódi Éva, Minya Károly, Arató Balázs, Horváth Péter, Szili Katalin és Nyíri Péter.

Volt képzőművészeti kiállítás, és a résztvevők a híres Sárospataki Református Kollégium tudományos gyűjteményét is megtekinthették. A tudományos ülésszakon képviseltette magát a Kárpát-medencei magyar tudományosság az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől kezdve a nyitrai, ungvári egyetemekig, a Partiumi Keresztény Egyetemen, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Patrona Hungariae Katolikus Gimnáziumon, a Székely Nemzeti Múzeumon át az Ipolyi Arnold Népfőiskoláig.

A romániai Bánságban májusban zajlanak a Bánsági Magyar Hagyományőrző Napok igazán változatos programmal és nemcsak a nagy városokban, de kisebb magyar többségű településeken is. Így Temesvár mellett Lugoson, Resicabányán, Zsombolyán, Detán, Óteleken, Bodófalván, Szapárifalván, Igazfalván, Gátalján.

 

Csata Zsolt és Borbély B. Emília a temesvári Csiky Gergely Színház Béke Ithakában címû elõadásán

Csata Zsolt és Borbély B. Emília a temesvári Csiky Gergely Színház Béke Ithakában című előadásán



A műsorban szerepel Érdi Tamás Prima Primissima-díjas zongoraművész, de a délvidékről származó popcsillag, Rúzsa Magdi is. Van családi sportnap, nótaest, néptánc, képzőművészeti kiállítás.

De Zsombolyán és Csenén fellép a temesvári Bartók Béla vegyes kar is. Az aradi Kamaraszínház Jávor Pálról szóló monodrámát ad elő, amelynek címszerepében a vajdasági Szőke Zoltánt láthatjuk. Van bábszínház a gyerekeknek és könyvbemutató is.

Dr. Magyari Sára egyetemi oktató, nyelvész A nyelvi világkép a magyar és román nyelvben c. kötetét ismerteti Lugoson dr. Bartha Krisztina, majd Aradon dr. Brauch Magda. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Márai Sándor Béke Ithakában c. darabját mutatja be, de fellép a budapesti Maladype Színház is.  A sok jó mellett azonban aggasztó hírek is jönnek a Partiumból, Nagyváradról, a Partiumi Keresztény Egyetemen zajló torzsalkodások és főleg az anyanyelv oktatásának kérdése foglalkoztatja és aggasztja azokat, akik szívükön viselik a magyar nyelv sorsát és főleg a kisebbségben élők anyanyelvhasználatát és -tanítását.

Úgy látszik, Váradnak már nem kellenek a „lámpás szép fejek”, helyette eluralkodhatnak a „szürkék hegedűsei”, ahogy valaha Ady mondta a Pece-parti Párizsról. Pedig egykoron a hitújítás, a reformáció hozta magával az anyanyelvi műveltséget is.

Hát …vigyázzatok ma jól, amikor beszéltek, és amikor az anyanyelvről, annak tanításáról, a magyartanárok képzéséről hoztok döntéseket! Amit nem tudott megtenni a kommunista diktatúra, majd megteszi a Mammon.

 

Tatár Etelka (Chicago)


Forrás: Amerikai/Kanadai Magyarság c. hetilap, 2016. május 28. 22. szám.



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra