Hogyan (ne) tanítsuk a nyelvtant?

2016. 05. 02. nincs hozzászólás

A nyelvtantanítás tíz és ezer parancsolata Nagyváradon és Budapesten.



A nyelvtanoktatás (is) válságban van. A magyartanárok többsége nem kedveli a nyelvtant, mert irodalomról lehet élvezetesen beszélni, nyelvi szabályokról nem. A nyelvtanórák folyamatosan csökkenő óraszáma is tükrözi ezt a véleményt. Miközben (nem csak mi nyelvészek) úgy gondoljuk, hogy a nyelvtan minden tantárggyal kapcsolatban van, sőt kapcsolatban van gondolkodási műveletekkel. Talán nem véletlen, hogy a grammatika a kezdetektől fogva az oktatás része…

A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport a Magyar Szemiotikai Társasággal karöltve kétnapos, ún. tandem-konferenciát rendezett Hogyan (ne) tanítsuk a nyelvtant? címmel Nagyváradon és Budapesten. A tandem lényege az volt, hogy ne csak magyarországi és budapesti szakemberek, hanem határon túliak is elmondhassák véleményüket, „jó gyakorlataikat”. A konferencia Nagyváradon telt házasra sikeredett, de Budapesten is vonzott érdeklődőket.

IMG_6327

A következő témakörök kerültek szóba: nyelvtudomány és nyelvtanoktatás, elmélet és alkalmazás, nyelvtankönyv – nyelvtanóra, tanári szerep és tankönyv, irodalom és nyelvtan kapcsolata, sztenderd és regionalitás viszonya, kiterjesztett nyelvtanoktatás (nem csak grammatika, hanem szemantika, pragmatika, kommunikációelmélet stb.), élményközpontú, jó gyakorlatok – rossz módszerek, romániai és magyarországi tapasztalatok, a helyesírás mint a nyelvtanoktatás része…

IMG_6356

Magyari Sára (Nagyvárad) megosztotta résztvevőkkel a nyelvtanoktatás tízparancsolatát (elhangzik még a nyelvésztáborban is). Dénes Ágota tanárnő (Csögle) észrevétele: tudjuk, kik a hátrányos helyzetű gyerekek, de nem tudjuk, kik a nyelvi hátrányosak. Molnár Mária (Pécs) több mint 100 nyelvtankönyv elemzése kapcsán mondta el meglátásait, például azt, hogy a normakövetés mellett a normateremtésre is ügyelni kellene. Jobbágy László (Miskolc) szerint akár meg is kellene fordítani az irodalom—nyelvtan arányát, de a nyelvtantól sokan félnek, hiszen beletartozik a helyes érvelés… Beszámolónk aktuális politikai kérdéseket nem említ, de azért érdekes volt egy tanár beszámolója arról, hogy amikor kollégái fölvették a kockás inget, akkor neki kellett bemenni helyettesíteni, s nyomban kiderült, hogy kockás inges kollégája milyen avult módszerekkel tanít. Schirm Anita (Szeged) lendületes előadásában felhívta a figyelmet a nyelvtankönyvekből hiányzó szövegtípusokra (képregény, reklám, infografika, dalszöveg). Örömmel hallottuk, hiszen a Manyszi körének állandó tagja Hujber Szabolcs dalszövegíró (és remek magyartanár), aki most éppen magyar dalszövegekből készül doktorálni… A találkozók különlegessége volt, hogy előadtak a mostani és korábbi nyelvtankönyvek főszerkesztői, általános, középiskolai tanárok és egyetemi oktatók… Valószínűleg sok ilyen találkozóra lenne szükség ahhoz, hogy a nyelvtanoktatás a helyére kerüljön. Ezért folytatása következik: a harmadik nyelvésztáborban 2016. június 15-19. között Sátoraljaújhelyen, majd pedig a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport programjában…

Köszönet a Nemzeti Kulturális Alapnak, hogy segítette a tandemkonferencia létrejöttét! (Manyszi-MSZT infó)

A konferencia képei.


Nagyváradi egyetemi hallgatók összefoglalója a konferenciáról itt:

Tandemen tekerő elefánt-malac páros

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra