A nyelvi haza védelme

– A nyelvterületet is zsugorító Trianon-hatás megfordítható-e tudatos, a Szent Korona örök tartományait aktivizáló nyelvújítási mozgalommal?

– A nyelvésztábor legnagyobb értéke a sok beszélgetés, eszmecsere. Nem szervezünk sok előadást, mert arra ott vannak a konferenciák. A mostani táborba Pomozi Péter sok helyről összeszedett és egységbe rendezett statisztikai adatokat hozott a határon túli magyarság és magyarnyelvűség visszaszorulásáról. Az adatsorok azt bizonyítják, ha csak a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2060-ra gyakorlatilag teljesen visszaszorul, azaz eltűnik a magyar nyelv a határokon túl. Tegyük hozzá, hogy a legutóbbi hazai népszámlálás pedig azt mutatja, hogy a határokon belül csaknem 2 millióan nem tartották fontosnak megjelölni, hogy magyarok. Lehet túlzónak nevezni az adatokból levont következtetéseket, de nekünk kötelességünk, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét ezekre a jelenségekre. Úgy látszik, hogy az eddigi nemzetstratégiai törekvések nem értek el célt. Ebben az akár tragikusnak is nevezhető helyzetben átfogó, látványos és hatékony  nyelvstratégiára van szükség. Ennek keretében tudok hatásos nyelvi-kulturális mozgalmat elképzelni, s ezt nevezhetjük nyelvújításnak is, de egyes esetekben akár anyanyelvi megerősítésről vagy újjáélesztésről is beszélhetnénk. Egyelőre azt látjuk, hogy a nyelvterület zsugorodása folytatódik.

– A magyar állam területén belül is szembetaláljuk magunkat szándékos nyelvrontó akciókkal. Civil műhelyek hogyan gyakorolhatnak szellemi ellenlökést?

– Szándékos nyelvrontásról nem tudok. De naponta tapasztalható a műveltség, a szakértelem hiányából fakadó károkozás az anyanyelv egyes szintjei ellen. Szűkül a választékos, igényes, mintát adó anyanyelvi használat. Mindenkinek a maga területén többet kellene tennie ezen a téren: a közéletben, a tömegtájékoztatásban, a művészetekben, a szórakoztatásban. A civil mozgalmak odaadó és tisztességes munkát végeznek, de hatásuk e téren is csekély. De vannak beszédművelők, anyanyelvápolók, a média nyelvi igényességéért vagy a mindennapi nyelvi viselkedéskultúráért felszólalók. Tehát van remény. Sokszor elmondtam, hogy e téren jóval nagyobb szervezettségre, összefogásra, vonzó akciókra lenne szükség. Talán hiányzik ehhez korunk Kazinczyja is.

– Az európai Balassi-folyamat a művészet erejével kelthet-e anyanyelv-csinosító szenvedélyeket?

– A művészek támogatása nagyon fontos. Csakúgy, mint a tudósoké. Mindkét részről gyakran érzek rokonszenvet és akaratot. Ha egy művész vagy tudós kiáll az anyanyelv, a nyelvművelés vagy nyelvi igényesség mellett, annak sokszoros hatása lehet.

(Forrás: Présház.eu, kép: Szayly Bálint – DUE)