Húsvéti nyuszifészek

Húsvétvasárnap több faluban, templomok előtt, nádból font kis házakban tréfás nyúl-életképet állítanak. Az emberruhába öltöztetett nyúlfigurák kispadon ülnek vagy szénán hevernek, a kisnyulak bicikliznek vagy hintáznak, előttük esetleg kiskacsák tipegnek, mögöttük „tojásfa” áll.



 

Az életképállítás eredete egyelőre ismeretlen, és a néprajzi szakirodalomban sem találni rá utalást. A tojást (ajándékot) hozó húsvéti nyúl német eredetű képzet, s föltehetőleg nyelvi tévesztés miatt lett az ajándékba szánt császármadárból (Haselhuhn) nyúl (Hase). A császármadárból nyúl lett, a tojása (ősi termékenységszimbólum) pedig maradt.  Az is lehet, hogy a nyúlfészek nyilvános állítása nyugati hatás, de az is, hogy újabb kezdeményezés, a nagyon élő templomi, közösséget megmozgató templomi betlehemállítás valamiféle folytatása.



 

Tény, hogy templomok előtt láttuk és közösségi munka eredménye. A kérdés még nyitott. Mindenestre 2015 húsvétvasárnap és húsvéthétfőn a Kaposvár közeli Osztopánban, Jután és Andocson vidám, egyik helyen már csaknem pityókásnak tűnő nyuszikat láttunk és fényképeztünk kis házikókban, szalmán heverve. Az új népszokást elneveztük húvéti nyuszifészeknek, nyúl-életképnek.