szabad kereskedelmi

Egy olyan kérdésben szeretném a véleményét megkérdezni, amelyben az írásgyakorlat ellentmond a szótári alakoknak: „szabad kereskedelmi” vagy „szabadkereskedelmi” egyezmény, megállapodás, övezet stb.? Az akadémiai helyesírási szótár nem tartalmazza ezt a szókapcsolatot, de az OH mindegyik esetben a külön írást javasolja, a mindennapi használatban azonban olyannyira összenőtt a szókapcsolat, hogy én sem látom értelmét az erőltetett külön írásnak. A helyzetet bonyolítja, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (angolul European Free Trade Association, EFTA) hivatalos magyar nevében is egybe írva szerepel a szó, ez is lehet az egyik oka, hogy ennyire elterjedt az egybe írt szóalak.
Más kérdés, hogy maga a „szabad kereskedelem” is írható-e egybe, ennél már megosztottabb az írásgyakorlat, de pl. a Wikipédia ezt is egybe írja, ami indokolt lehet, hogyha egy bizonyos konkrét, sajátos szabályokkal meghatározható fogalmat különböztetünk meg ezzel, és itt tudomásom szerint fennáll ez a helyzet. De ha nincs az akadémia nyelvészei által kanonizálva, vajon elfogadható-e az elterjedt írásgyakorlat követése?

Ritkán sikerül egy-egy, helyesírási szabályoknak ellentmondó gyakorlatot megszüntetni, ilyen volt pl. a Nyugat-magyarországi Egyetem neve (a kötőjel utáni részt is nagy kezdőbetűvel írták).
Máskor a szabálytalan alak kivétellé válik, mint a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium neve (a 138. pont alapján kötőjellel kellene írni őket).
Az írásgyakorlat néha felülírja a szabályokat, de szívós munkával talán vissza lehet fordítani a szabályokkal ellentétes gyakorlatot. Reménykeltő, hogy sokan írják külön a szabad kereskedelmi (egyezmény, megállapodás, övezet) szókapcsolatot a médiában is.
Az intézmény nevének megváltoztatása is kitartó munkával sikerülhet.
(DÉ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.