e-nyelv.hu

Jézus Szíve-templom

2015. 01. 06.

A Jezsuita Kiadó munkatársaként kérdésem egy – a munkánk során gyakran előforduló – konkrét templomnévvel kapcsolatos, mégpedig az Osiris-helyesírás által megadott és kifejtett formával. Ott a „Jézus szíve templom” formát jelölik meg, s kérdésem az, hogy az alábbiakban részletezett okfejtés szerint vállalható-e a „Jézus Szíve-templom” forma.
A hivatkozott szabály szerint a templomok, kápolnák nevének leírásakor a személynevekhez (pl. Mátyás, Szent István), illetve a személynévi értékű mitológiai-vallási elnevezésekhez (pl. Szent Család, Nagyboldogasszony) kötőjellel kapcsoljuk a típust jelölő szót, minden más esetben elhagyjuk a kötőjelet, s ez utóbbiak körébe sorolja a kötet a Jézus szíve templomot is (OH., 220–221.).
Ugyanakkor a vallási-teológiai szóhasználatban (a bibliai emberképnek megfelelően) Jézus Szíve nem pusztán Jézus egyik szervét jelöli (Jézus szíve), hanem a szív a zsidó-keresztény hagyományban az egész emberre, annak legmélyére, központi valójára utal, jelen esetben tehát magára Jézusra, így személynévi értékű kifejezésnek (is) tekinthető.
Ezenkívül a helyesírási szótár a Szent Jobb-kápolna esetében a nagy kezdőbetűs alakot javasolja, a „személynévi értékű mitológiai-vallási elnevezések” körében. Ennek analógiájára a Szent Szív-templom szív szava is nagy kezdőbetűvel írandó. S megítélésem szerint mindezek miatt ide sorolható a Jézus Szíve kifejezés is.
Kérdésem, hogy vállalható-e, elfogadható-e ez a magyarázat nyelvészeti szempontból, s ennek nyomán a Jézus Szíve-templom írásmód?

Az érvelése meggyőző, elfogadható a Jézus Szíve-templom írásmód.
(MK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny