jubileum

A jubileum szót elterjedten használjuk kerek évforduló értelemben. Egy egyetemi tanárom ugyanakkor belénk verte, hogy a jubileum héber eredetű szó, és csak a 25. évfordulóra használjuk. (A Szentéveket és a Jubileumokat II. Pál pápa 1470-ben kiadott Bullája óta változatlan ritmusban minden huszonötödik évben hirdetik ki.) Igaz, a héber Jóbél szó a kos szarvából készült kürtöt jelenti, amelyet a mózesi törvény elõírásai szerint meg kellett fújni minden ötvenedik évben a szentév, vagyis a teljesen az Úrnak szentelt év kezdetének jeleként. A Tórában hét Szombatévet (7×7) követõen az ötvenedik esztendőt a harsona hangja szentelte jubileumivá. Ha a centenárium szót csak a 100., a millennium szót pedig az ezredik évfordulóra használjuk, akkor a jubileum eredeti 25. vagy 50. évforduló jelentése vajon miért változott meg?

A jubileum szó jelentése a magyar nyelvben kibővült. Egy 1936-os idegen szavak magyarázata szerint: örömünnep, évforduló ünnepe (pl. a házasságkötés 25 éves jubileuma). Itt példaként a 25. év szerepel, de a meghatározás már itt is tágabb. A mai jelentés (Értelmező kéziszótár, 2003: 606): nevezetes vagy örvendetes esemény (kerek) évfordulója, emlékünnepe. Példa: százéves jubileum. A jubileum valóban a héber jóbel-ből (szertartási kürt, amelyet minden 50. évben ünnepélyesen megszólaltatnak) ered, az egyházi latinban: általános bűnbocsánattal egybekötött ünnepi időszak, búcsúév. A jelentésbővülés természetes folyamat, a jubileum kapcsán nyelvhelyességi szempontból arra kell csak ügyelni, hogy valóban „kerek” évfordulóról legyen szó (10., 25., 50. stb.). A centenárium és millennium szó ezidáig alapjelentésben maradt.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.