e-nyelv.hu
Tomori Tímea

Tomori Tímea

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

El Salvador-i

2019.02.20.

vizuál tábla

2019.02.20.

írásjelhasználat

2019.02.20.

kompetenciaalapú, négyzet alapú

2019.02.20.

hátramarad

2019.02.20.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

epigramma

pillanatvers

pársoros

magvers


Az anyanyelv nemzetközi napja

2019. febr. 21. 16.00

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 

Nyelvében él a nemzet — nálunk és más népeknél

Kárpát-medencei korrektorverseny

2019. márc. 23. 10.00--15.00

Duna Palota, Budapest 

A sajtónyelvi helyesírásért

Az 53. magyar nyelv hete megnyitója

2019. ápr. 8. 

Budapest

Ünnepi ülés az ASZ megalapításának 30. évfordulója tiszteletére

A 2012-es év szava

2013. 06. 24. 2 hozzászólás

Kihirdették a 2012. év szavait

Először az MTA-n 2013. június 20-án Balogh F. András, majd Széphalomban, A Magyar Nyelv Múzeumában június 22-én, Weöres Sándor születésnapján hirdették ki a 2012. év szavait.

arfolyamgat


Az év szava díjat idén az árfolyamgát vitte el, nem sokkal maradt le tőle azonban a kettős mérce, a botlatókő, a tehetségkutató, vagy a felhősödés szavak sem. Minya Károly az alábbiakban “méltatja a nyerteseket”.
Az árfolyamgát, árfolyamrögzítés erősen „zsebbe vágó” új szavunk, és bár a köznyelvben a születésnapja 2011. augusztus 15-e, akkor lépett életbe az a rendelet, amely szerint a bajba jutott adósok devizahitelük törlesztőrészleteit fix árfolyamon fizethetik, mégis tekinthető a 2012. év szavának. Alig múlik el híradás nélküle, s nem véletlen, hogy napról napra nő az internetes találatainak a száma, jelenleg 290 000-nél tart. E pénzügy-politikai kifejezésünk sajnos állandó meghatározója életünknek.
Ki ne ismerné a kettős mércét? A bibliai eredetű szókapcsolat egyre gyakoribb, örök igazságát szólásaink is megőrizték, politikai felhang nélkül: Más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem. Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek.
A botlatókő a német Stolperstein tükörfordítása. A botlatókövek Gunter Demnig német szobrász alkotásai. A nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő, 10 × 10 centiméteres macskakőre rögzített réz emléktáblák, amelyeket az áldozatok egykori lakhelye előtt helyeznek el a járdába süllyesztve, illetve abból kissé kiemelkedve.
A tehetségkutató a kereskedelmi televíziók meghatározó műfaja olyannyira, hogy a divatszóvá vált kifejezésből már-már kilúgozta a tehetséget és a kutatást is. Szinte bárhol találkozhatunk velük...

 

botosjeti


Balázs Géza ismertetése pedig különösen hátborzongató szavakról szól, például a botos jetiről, ami 2013. antiszava, vagyis a citromdíjas. Nem felejtkezhetünk meg azonban a turkálófőváros, az újságos termék és az “egy ilyen”-ről sem.
Az interneten közzétették egy általános iskolai szókincs- és helyesírási gyakorló füzet egyik képét, amelyen a juhász ábrája alá azt írta az alsós diák: botos jeti. Úgy tűnik, nemcsak a gémeskút, a kakas, a tehén, a birka, hanem maga a juhász is elfeledett, archaikus szóvá válik. Figyelmeztetésül választottuk antikifejezésnek a botos jetit. Csakúgy, mint az „egy ilyen” szerkezetet, amely gyakori mondatbevezető, s megvalósítja az egy szerkezetben három hiba jelenségét: üres, ún. töltelékkifejezés, nem összehasonlításra utalnak vele, ha az „egy” nem kifejezett tárgyra vonatkozik, hibás, fölösleges. További javaslatok: turkálófőváros, újságos termék (egyik bevásárlóközpontunkban az újságban hirdetett termék neve).

 

kh



Veszelszki Ágnes a legmenőbb ifjúsági szavak birodalmába vezeti be az olvasót. Itt találkozhatnak a király romkocsmával. Alattvalói hungaromémek, a seregében kommenthuszárok, udvarában pedig szlemmerek szórakoztatják a népet.
2013 júniusában a Google kereső a romkocsma kulcsszóra százhatezer találatot adott ki, önálló romkocsmakereső weboldal is létezik. A magyarországi jellegzetességnek, turistacsalogató látványosságnak tartott vendéglátó-ipari egység berendezése eklektikus, szándékoltan hanyag, romos. A kezdetben csupán egy rétegkultúrának, underground szerveződéseknek helyet adó kocsmából 2012-re valódi kultuszhely lett, és a fővárosban és vidéki városokban is megszaporodtak a romkocsmák. A fogalom még szélesebb körű elterjedéséhez hozzájárult a miniszterelnök 2012. nyári mondása: „romkocsmák félhomályában merengő diplomások”, amely azóta dalszöveg része is lett („Mert a magunk fajta romkocsmába való”, ZUP: Orom utca 8.), sőt internetes mémmé is vált. Internetes, változtatásokkal terjedő, humoros tartalom a hungaromém is: szinte bármely jelenség hungaromémmé változtatható egy kackiás bajusz képével és a népies kiejtést vagy beszédet utánzó nyelvhasználattal. A kommenthuszár nem hungaromém, hanem olyan internetes hozzászóló, kommentelő, aki egy – mondhatnánk – verbális huszárvágással minden témát le tud zárni. Sajátos kommenthuszárnak nevezhető a slam poetry kultúrában a szlemmer (slammer), a szóbeli alternatív költészet képviselője, aki akár romkocsmákban is szlemmel…

 

Végül, de nem utolsó sorban jutottak szóhoz az igazi művészek, azaz díjazták a szavak költőiségét is. A szoros verseny a kenyérhéjmagyarság, a boldogságmondat, a pemetefűcukorka és a szeretetvendégség között alakult, a végső győztesekről Balogh F. András ír Önöknek.
A 19−20. század Európájában létrejöttek a nagy nemzeti kisebbségek, amelyekkel a politika azóta sem tud mit kezdeni: hol kollektív jogokat kapnak, hol meg asszimilálni kívánja őket a többségi nemzet; hol divatba jönnek, és az ő köreikben keresi az anyanemzet a múltját, hol meg elfeledik őket, és képviselőiket provinciálisnak, maradinak stigmatizálják; hol túlszeretik a kisebbségeket, hol meg irtják őket tűzzel-vassal. Ha a politika útjában vannak, akkor Otto von Bismarck szavaival a keletporosz Peipus-tó legmélyére kívánják őket. A nemzetiségi lét azonban talány: az emberek irracionális módon ragaszkodnak a kultúrájukhoz és szokásaikhoz, az anyanyelvükön keresztül kívánják a világot megismerni és leírni; a kis csoportjaik körében meg erős az összetartozás érzése, ami plusz energiát és életerőt ad a nemzetiségi embernek. Ennek az általános igazságnak létezik magyar formája is. A kenyérhéjmagyarság szó éppen ezt az általános élettapasztalatot adja vissza költői képben, azt, hogy a nemzetiségi sorsba szakadt emberek valahol a világ peremén élnek, legalábbis a nyelvi világ peremén, ezért kicsit kemények és érdesek, mert idegen nyelvek gyűrűjében kell megóvniok – mint a ropogós héj – azt a puhaságot, életet adó jóságot, ami a kemencében sült kenyér sajátja. Ezt a szót valószínűleg Margittai Gábor, a szórványmagyarság riportere alkotta meg a nyelv végvárait felfedő útjai során.
A 2012-es év költői szavára szavazatokat kapott még a boldogságmondat, a pemetefűcukorka, a szeretetvendégség szó is.

2 hozzászólás

#1 Amadeus 2013.07.15. 22:01:36

A kenyérhéjmagyarság telitalálat!

#2 Nemeth Ildiko 2013.07.29. 09:02:52

Mit szólnak a dizájnerbébihez? Ez antiszó?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra
korrektor verseny