fel-le logika

Ha egy, a tartózkodási helyemtől északra fekvő településre (pl. Győr) utazom el, akkor úgy mondjam, hogy „Felmegyek Győrbe”? Ha pedig egy attól délre fekvő településre (pl. Pécs), akkor meg úgy mondjam, hogy „Lemegyek Pécsre.”? Avagy nem kell az ilyet ennyire szigorúan venni?

A helynevekkel kapcsolatban használt fel-le igekötők részben a valós magasságot, részben a térképlogikát, részben pedig a hagyományt követik, ráadásul ezek olykor keverednek, tehát nem mindig érdemes egyféle logikát számon kérni. Valós magasság: Felmegyek Kékestetőre. (Nem mondható, hogy lemegyek Kékestetőre.) A térképszemlélet alapján mondhatom, hogy lemegyek Pécsre, de a környékbeli településekről egészen biztosan azt mondják: „felmegyek Pécsre”, itt inkább a hagyomány (a központ fogalma) jelenik meg, csakúgy, mint a „felmegyek” Pestre esetében is. A pécsi példa vonatkoztatható Győrre is. Ha ebből értelmezési (még inkább: logikai) vita támad, javasolható az el- igekötő használata.

(BG)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.