e-nyelv.hu
Ön hogyan mondaná magyarul?

mindfuck

agyfasz

összeegyeztethetetlenség

agybaszás


A szülőföld szálai. Kulturális és nyelvi topográfia. 

2018. júl. 23--27.

Berettyóújfalu--Érmellék

Partiumi szabadegyetem a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Partiumi Keresztény Egyetem rendezésében

Anyanyelvápolók Szövetsége 26. országos ifjúsági anyanyelvi tábor

2018. aug. 10--19.

Széphalom

37. Kazinczy anyanyelvi tábor

2018. aug. 21—25.

Győr, Kazinczy Gimnázium

Jelentkezési határidő: 2018. jún. 8. Jelentkezni lehet a Kazinczy Ferenc Gimnázium honlapján: www.kazinczy.gyor.hu. Kapcsolódó bejegyzések

Egyetemi anyanyelvi napok 2012

2012. 03. 06. 2 hozzászólás

2012. február 23-án és 24-én volt a 4. Egyetemi anyanyelvi napok rendezvénysorozat. Az idei főszervező a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszéke volt, Pomozi Péter koordinálásával.

A rendezvényt Pál Ferenc dékánhelyettes nyitotta meg. A nyitás zenés közreműködői Horváth Laura (hegedű), Müller Olivér (cselló) voltak. A csütörtök délelőtti programot a Finnugor Tanszék rendhagyó előadásai alkották (Havas Ferenc: „Másmagyar” – Milyen lenne a magyar nyelv, ha más típusú lenne?; Szíj Enikő: Budenz-kori humor; Karácsony Fanni: A magyar ige 5070 alakja; Julia Szpesilova: Egy nyelvtanulónak viszontagságai, avagy a magyar nyelv udmurt szemmel; Sziráki Zsófia: Gyógyítás-megelőzés régi és újabb udmurt forrásokban; Simon Valéria: Mitől izzad a finn, ha magyarul tanul?; Pomozi Péter: „Lakomáznánk a közös töveket” – Könnyed versek a nyelvrokonságról).

A Turku‒Tallinn, Európa kulturális fővárosai 2011 című kiállítást Őexc. Priit Pallum, az Észt Köztársaság nagykövete nyitotta meg. Csorba Károly fotóművész tárlata a tavalyi magyar EU-elnökség hivatalos keretrendezvényei közé tartozott.

A délelőttöt a magyar nyelv jövőjéről szóló nyilvános kerekasztal zárta, a beszélgetés meghívott résztvevői Balázs Géza, Bańczerowski Janusz, Pomozi Péter, Szili Katalin voltak. A Kis nyelv ‒ nagy stratégia. Az észt nyelvpolitikai modell című könyv bemutatójára is ekkor került sor. A programot interaktív nyelvhasonlító játékok, játékos versenyek színesítették. Délelőtt a hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a kari tanácstermet, szinte állóhely sem akadt.

Csütörtökön délután az intézet diákköri műhelyei mutatkoztak be, ezúttal a kari tanácsteremben, kihasználva az interaktív tábla adta lehetőségeket. A műhelybemutatkozások moderátora Tóth László diákköri titkár volt. A nagyszámú érdeklődő közönség az élőnyelvi, a nyelvtörténeti-névtani, a magyar mint idegen nyelv, az alkalmazott nyelvészeti, a fonetikai-pszicholingvisztikai, a  funkcionális, a kommunikációs és az anyanyelv-pedagógiai műhely bemutatóit tekintette meg. Sőt a hallgatóság nemcsak ült és hallgatott, hanem az interaktív táblánál feladatokat oldott meg, kvízt töltött ki, digitális szavazógéppel dolgozott, és helyes megoldások esetén édes meglepetésekkel gazdagodott.

Az esti farsangi dínom-dánomban, az észt–finn–magyar táncmulatságon a jó hangulatról Pomozi Péter (észt-finn táncok), Bura Ibolya (moldvai táncok) és a Hõissassaa-muzsikusok gondoskodtak. Julia Szpesilova interaktív játékaival pedig az udmurt mesék világa elevenedett meg.

A péntek a többéves hagyományoknak megfelelően a versenyeké volt.

A versmondó verseny rendezője, a zsűri elnöke Havas Judit, a zsűri tagjai: Fráter Zoltán, Hubert Ildikó, Juhász Dezső, Maróti István.  A versmondó verseny kötelező verse a 125 éve született Kassák Lajos A mérleg serpenyője (Bartók Béla) című verse volt. Első helyezett lett Doktor Stella Barbara magyar szakos hallgató (szabadon választott verse: József Attila: Iszonyat) és Rakitai Réka magyar szakos hallgató (szabadon választott verse: Rakovszky Zsuzsa: Narkoman). Különdíjat kapott: Kardos Boglárka (szabadon választott verse: Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag).  A versenyen mind a zsűritagok, mind az érdeklődő hallgatóság és a versenyzők vallomást tettek arról: kell-e ma a vers, mi volt az első versélményük, és melyik az a vers, amelynek néhány sorát idézik bizonyos élethelyzetekben.

A Mai Magyar Nyelvi Tanszék a Szakmódszertani Központtal együttműködve olyan digitális helyesírási versenyt szervezett, amelyen a SMART szavazógépes rendszerét használták a hallgatók. A verseny zsűrielnöke Antalné Szabó Ágnes, a feladatok összeállítója Gonda Zsuzsa és Boda Annamária volt. A magyar helyesírás minden témakörét érintő feladatokat sikerrel oldotta meg mind a 19 versenyző. Az anyanyelvi napok népszerűségét is bizonyítja, hogy az első hat helyen klasszika-filológia, geológus, anglisztika, programtervező informatikus, francia–orosz és magyar szakos hallgatók végeztek.

A digitális helyesírási verseny helyezettjei:

1. helyezett: Kocsis Teréz
2. helyezett: Pósch Dániel
3. helyezett: Tóth Zsuzsanna Ingrid


További információ a versenyről: http://metodika.btk.elte.hu/digi_hv

 

A nyelvhasználati versenyt a Mai Magyar Nyelvi Tanszék rendezte. A verseny házigazdái a tanszék demonstrátorai és a Kommunikáció: internet és média műhely tagjai, Balogh Andrea, Erdei Emese és Németh Luca Anna voltak.

A nyelvhasználati verseny eredményei:

1. helyezett: Varga Richárd
2. helyezett: Sánta Eszter
3. helyezett: Langó Blanka


A további eredmények, illetve a feladatlap és megoldása letölthető a http://www.veszelszki.hu/a-nyelvhasznalati-verseny-eredmenyei.html oldalról. A versenyfeladatokat Veszelszki Ágnes állította össze.

 

A kiejtési verseny immár 71. alkalommal került megrendezésre az ELTE-n. A verseny az országos Kazinczy-döntő egyetemi fordulója is egyben (az első öt jut tovább erre). A versenyen egy kötelező szöveget (az Örkény-évfordulóra tekintettel Örkényt), illetve egy szabadon választott szöveget kellett felolvasniuk a versenyzőknek. Bóna Judit, a verseny szervezője a Fonetika Tanszékről szerint ismét kiderült: vannak szépen artikuláló, jól olvasó egyetemi hallgatók.

A kiejtési verseny helyezettjei:

1. Szabó Adrienn (ELTE TÓK)
2. Kovács Ágnes (ELTE BTK, MA beszédfejlesztő tanári szakos hallgató)
3. Szabó Ágnes (ELTE BTK, MA beszédfejlesztő tanári szakos hallgató)


Dicséretben részesültek, illetve az országos Kazinczy-döntőre szintén továbbjutottak:

Somogyi Anita (ELTE BTK, MA beszédfejlesztő tanári szakos hallgató)
Hajdú Fanny (ELTE BTK, magyar BA)


 

A versenyek résztvevőinek gratulálunk, köszönjük a szereplésüket. Minden versenyrendező nevében köszönjük az Egyetemi anyanyelvi napok szervezőinek és a verseny támogatóinak (a Dékáni Hivatalnak, a Hallgatói Önkormányzatnak, a Tinta Kiadónak, a Gondolatnak és a Magvetőnek, további kiadóknak és támogató magánszemélyeknek) a hatalmas jutalomkönyvcsomagokat.

Fotók a rendezvényről: https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.344470782263750&type=1

Veszelszki Ágnes

2 hozzászólás

#1 PÁL LÁSZLÓNÉ 2012.04.17. 18:34:33

Minden tiszteletem a finneké! Becsületes, dolgos szorgalmas nép és van egy csodaszép eredetmondájuk a KALEVALA. De…mint tudjuk, már ők is átírták a történelem könyveiket, mi szerint: eddig azt tanítottuk, hogy …de a modern tudományok, genetika megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy nem…tehát barátság van, rokonság nincs! Ez ilyen egyszerű. Bízom benne, hogy az idén Siófokon megrendezésre kerülő Fin-ugor találkozón végre helyére kerülnek a dolgok. Zárásként tisztelettel had hivatkozzam olyan névre, akinek kompetenciája, a magyar néppel szembeni elfogulatlansága ez ügyben vitathatatlan.
Sir John Browning angol nyelvtudós a 19. században így ír egyik könyve előszavában a magyar nyelvről: „A magyar nyelv messze áll magában. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, melyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberi történelem eposzát tünteti fel. Ki lehet mutatni az eredetet, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rávakolódtak. Ezzel szemben a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejtettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ad és nem vesz senkitől. Ez a nyelv a nemzeti felsőbbrendűségének, szellemi függetlenségének legrégibb, legdicsőbb műemléke. Amit a tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben éppúgy, mint az archeológiában. A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatát sem tudják megmagyarázni. Senki nem tudja honnan jött, melyik hegyből vágták ki csodálatos tömegét. Miként szállították oda, miként emelték fel a templomok tetejéig… A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény, sokkal csodálatosabb! Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni: valójában annak is az első tételét; KEZDETBEN VALA AZ IGE, ÉS AZ IGE AZ ISTENNEL VALA, ÉS ISTEN VALA AZ IGE… Semmilyen nyelv nem tudja magáévá vallani az Istent úgy, mint a magyar.

#2 Adri 2012.04.18. 20:02:40

Fontos különbséget tenni néprokonság és nyelvrokonság között…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra