a határozott névelő használata

2012. 02. 05.

Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége
– Győr felé induló autóbusz 15 percet késik.
– Én Kiss Béla által képviselt véleményen vagyok.
– Felvidéken is télies az idő.
A fentiekhez hasonló példákat naponta tucatszám lehetne összegyüjteni, sajnos még az igényesebb médiából is. (A legelső például bronzba öntve díszeleg egy épület falán évek óta.) Nekem mindegyik suta egy kissé, hiányzik belőlük a talán legrövidebb magyar szó, a határozott névelő. Az ok egyszerű nyelvi babona: tulajdonnév elé soha (?) nem teszünk határozott névelőt. Nos, nekem úgy rémlik, hogy ez a szabály nem általános érvényű, hogy eléggé sok a kivétel. Meg lehet fogalmazni viszonylag egyszerűen ez a szabályt?

A határozott névelő használatával kapcsolatos tudnivalókat a Nyelvművelő kézikönyv mutatja be a 76. oldaltól a 107. oldalig.
„A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége”. Szükséges a névelő, mert „a birtokos szerkezet elé tanácsos kitenni a határozott névelőt”.
„Én a Kiss Béla által képviselt véleményen vagyok.” Azért szükséges a névelő, mert nem „Kiss Bélá”-hoz kapcsolódik, hanem a „vélemény”-hez.
„A Felvidéken is télies az idő.” A tájegységnevek elé általában kitesszük a határozott névelőt.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra