repülőtér

Szeretném tudni, hogy a Liszt Ferenc repülőtér miért kötőjeles, hiszen a szabály szerint a tulajdonnévi (ezen belül személynévi) előtagú intézménynevek tagjait külön kell írni.

A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának 190. pontjában az alábbi példa szerepel:
Lukács fürdő

Nekem az Osiris Helyesírás 2006-os kiadása van meg, ebben a 220. oldalon olvastam ugyanerről, és az alábbi példákat hozza:
Komjádi uszoda, Kossuth rádió

A helyesírási szabályzat 190. pontja szerint az intézménynévszerű elnevezésekben (pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, üzletek, fürdők, temetők nevében) kevésbé érvényesül az intézménynévi jelleg, ezért ezekben csak a tulajdonnévi vagy azzal egyenértékű tagokat kezdjük nagybetűvel, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Lukács fürdő, Komjádi uszoda.
A kérdezett repülőtér hivatalos neve azonban nem követi ezt a szabályt, hanem az intézménynevekre vonatkozó 187. szabálypontot tükrözi. Az 1076/2011. (III. 25.) kormányhatározat szerint a repülőtér hivatalos neve: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (Magyar Közlöny, 2011. évi 32. szám, 5650. oldal), vagyis hivatalosan a repülőtér minden szavát nagybetűvel kezdjük.
Ha e helyett az alak helyett rövidebb alakot használunk, akkor a személynevet és az intézménytípust jelölő szót kötőjellel kapcsoljuk össze: Liszt Ferenc-repülőtér (l. Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila, Helyesírás, Osiris, 2005, 218.).

Amíg a szabályzathoz tartozó szójegyzékben nincs rögzítve valamelyik írásmód, addig mindkét változatot elfogadhatónak tartjuk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.