megszólítások kezdőbetűje
2011. 11. 15.Van-e valamiféle álláspont arra vonatkozóan, hogy ha egy konferenciáról készül könyv, a főbb előadások gyűjteményéből, akkor a szövegek elején lévő megszólítások, valamint a kiszólások, mint pl. Önök – ezek kis- vagy nagybetűvel írandók? Pl.: „Főtisztelendő püspök atya, ombudsman úr, főigazgató úr, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves kollégák, résztvevők! Tisztelettel köszöntöm Önöket R. M. nemzeti erőforrás miniszter úr nevében….” – ebben az esetben mi az, amit valójában nagy betűvel kellene írni? Végig a szövegben ugyanúgy kell írni, vagy a köszöntésnél eltérő? Vagy egész egyszerűen minden kisbetű, tekintve, hogy nem levélről van szó, csak egy konferencia-előadás kiadásáról?
Valamint nem tudom, kell-e vesszőt tenni az „az” elé azokban az esetekben, mint amit a következő mondatok példáznak:
„… és az első mondat, az a kimentésé, hiszen….”
„… és ebben a definícióban az egyik legfontosabb mondat, az magának az értékválasztásnak a mondata”
A megszólításban az első szón és a tulajdonnévi tagokon kívül a tisztelet jeleként nagybetűvel kezdjük a többi főnevet is, például: Főtisztelendő Püspök Atya, Ombudsman Úr, Főigazgató Úr, tisztelt Hölgyeim és Uraim! (A melléknév és a kötőszó már kis kezdőbetűs.)
A szövegben a személyes névmást kétféleképpen írhatjuk: Tisztelettel köszöntöm Önöket / önöket R. M. nemzeti erőforrás miniszter úr nevében. A szövegen belül a több főnévből álló megszólításoknak csak az első szavát szokás nagybetűvel kezdeni, például: Felkérem a Főigazgató urat a beszéd megtartására.
A kérdezett mondatokban nem teszünk vesszőt az „az” elé, sőt felesleges az „az” használata:
„…és az első mondat (az) a kimentésé, hiszen…”;
„…és ebben a definícióban az egyik legfontosabb mondat (az) magának az értékválasztásnak a mondata”.
A „nemzetierőforrás-miniszter” szó írásmódjáról szól egy korábbi válaszunk:
http://www.e-nyelv.hu/2011-06-17/nemzetieroforras-miniszter/ .
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.