-kori, -korszaki, -időszaki utótagú összetételek

A kori, korabeli és időszaki elemet tartalmazó kifejezések helyesírásával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Mely esetekben kell ezeket az elemeket különírni? Van esetleg olyan pont a szabályzatban, amely ezzel a problémával foglalkozik?
Az alábbi példák közül melyek a követendők?

triászidőszaki (Természet-BÚVÁR, 2011/1., 2. old.)
triász időszaki (OH szerint)
neolit időszaki
jura időszaki
kréta időszaki
pleisztocén kori
paleocén kori
miocén kori
krétakori
devonkori
karbonkorszaki
karbonkori
A kori, korszaki, időszaki elemek a fenti példákban vajon szabadon kiválthatók-e egymással? Előfordulhat esetleg az is, hogy használatuk bizonyos földtörténeti korokhoz köthető?

A használati tárgyak anyagára utaló korszakneveknél mintha egybeírás lenne a jellemző. (?)
Példák:
kőkori, kőkorszaki
vaskori, vaskorszaki
bronzkori, bronzkorszaki
rézkori, rézkorszaki

Úgy tűnik, hogy a melléknévi előtagot tartalmazó történelmi korszakok megnevezésében is az egybeírás a jellemző:
őskori, ókori, újkori
A középkori kifejezés vajon a lexikális jelentés alapján követi „csoporttársait” az egybeírás útján?

A művészeti stílusok vagy irányzatok korszakolására mintha a különírás lenne a jellemző. (?)
Példák:
román kori
reneszánsz kori
barokk kori

Az uralkodóházakhoz kapcsolható korszakoknál vajon mindig a kötőjeles írásmód a helyes?
Például:
Jagelló-kori
Árpád-kori

Ha egyes személyekről, uralkodókról vagy fejedelmekről van szó, a különírás tűnik mérvadónak. Valóban így van ez, vagy előfordulhatnak kivételek?

Árpád kori vagy Árpád korabeli (Árpád vezér korszakára vonatkozóan)
Mátyás kori vagy Mátyás korabeli
Mária Terézia kori vagy Mária Terézia korabeli

Mi a követendő írásmód a fontos történelmi eseményekhez kapcsolódó időszakok megnevezésénél?
Példák:
honfoglalás kori/ korabeli?
tatárjárás kori/ korabeli?
hódoltságkori (OH szerint egybeírás)
hódoltság korabeli (OH szerint különírás)
török hódoltság kori?
Rákóczi-szabadságharc kori/ korabeli?
kiegyezés kori/ korabeli?
dualizmus kori/ korabeli?
1848-49-es szabadságharc kori/ korabeli?
Tanácsköztársaság kori/ korabeli?
I./ II. világháború kori/ korabeli?

A „kori”, „korszaki”, „időszaki” szavakat attól függően írjuk egybe vagy külön az előttük álló szóval, hogy létezik-e olyan szóösszetétel, amelyben az adott szót egybeírjuk a „kor”, „korszak” stb. szavakkal. Ezért mivel a „rézkor” és a „rézkorszak” szót egybeírjuk (mivel jelentéssűrítő összetételről van szó: ’az a kor, amelyben rézeszközöket használtak’; Osiris Helyesírás 119. oldal), a „rézkori” és a rézkorszaki is egybeírandó. A „pleisztocén kor” viszont különírandó, ezért a „pleisztocén kori” is.
A földtörténeti korszakok megnevezésénél a „kor”, „korszak”, „időszak” szavak felcserélhetősége szaknyelvi kérdés, azt javasolhatom, hogy a geológiai szakmunkákból tájékozódjon. Az Osiris Helyesírásban egyébként „neolit időszak” helyett „neolit korszak”, „krétakor” helyett „kréta időszak” szerepel, a „karbonkor” pedig nem található meg a szótári részben, csak „karbonkorszak” alakban. (A paleocén stb. főnévi jelző, míg a többi jelentéssűrítő összetétel, és csak a „kor”-ral
együtt vonatkozik a földtörténeti korszakra.)
A minőségjelzős alárendeléseket egybeírjuk, ha a szókapcsolat egésze mást jelent, mint az előtag és az utótag külön-külön. (Osiris helyesírás 107.) Emiatt írjuk egybe az „újkor”, „középkor” stb. összetételeket.
A „reneszánsz” vagy a „barokk” minőségjelzőkre azonban ez nem vonatkozik, ezért különírandó az utótagtól.
Az uralkodók (tehát egy-egy személy) nevéhez a “kora, korabeli, kori” szavak kötőjel nélkül járulnak: Mátyás kora, Zsigmond korabeli, László kori stb. Uralkodócsaládok (azaz személyek csoportjának) nevéhez pedig kötőjellel fűzzük a “kor” és az abból képzett “kori” utótagot: Anjou-kor, Habsburg-kori, Jagelló-kori stb.
A történelmi eseményekhez kapcsolódó időszakok megnevezésének helyesírásánál is azt kell figyelembe venni, hogy a „kor” szó egybeíródik-e az adott előtaggal. A „hódoltság korabeli” szókapcsolat a „hódoltság kora” jelölt birtokos szerkezetből származik, amit a jelöltség miatt különírunk, ezért az ehhez hasonló szókapcsolatokat külön kell írni. A „hódoltságkor” azonban birtokos jelzői alárendelés, ezért egybe kell írni, ahogy a többi hasonló összetételt is. A több tagból álló elnevezésekhez csak a „korabeli” szó illeszthető, pl. „Rákóczi-szabadságharc korabeli”, „1848-49-es szabadságharc korabeli”, „II. világháború korabeli”; ugyanez igaz a „Tanácsköztársaság korabelire”, mivel nincsen „tanácsköztársaságkor”. Ezeken kívül persze alkalmazható „a tanácsköztársaság kora”, „a Rákóczi-szabadságharc kora” stb. szerkezet is, illetve az ebből alkotható „a Rákóczi-szabadságharc korának társadalma”, „a Tanácsköztársaság korának történelme„ stb. szerkezetek is .
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.