vesszőhasználat „és”, „s”, „meg”, „vagy” kötőszavak előtt

2011. 05. 03.

Gyakori problémám, hogy vajon jól egyszerűsítem-e le a vesszőhasználati szabályt az állítmányok \”és, s, meg, vagy\” kötőszóval való összekapcsolása esetén ily módon:
igei állítmányoknál minden esetben kell vessző, ha alanyi bővítményen kívül bővítménye van vagy akár csak lehet valamelyik állítmánynak? (Ha igen, bővítési lehetőségként csak a vonzatokat kell figyelembe venni?)
E logikám szerint tennék vesszőt az alábbi mondatokba, kérem, legyen kedves ellenőrizni:
Közelebb léptem, és lehajoltam.
Úgy tűnt, hogy közelebb lép, és lehajol.
Elfordult, és tett egy lépést.
Ült, és tisztogatta.
Állt, és semmitmondó arccal nézett.
Ő ölte meg a törököt, és tűzte karóra a fejét.
Maga őrült vagy felelőtlen, vagy nincs ki a négy kereke!
Nem tudta, miből készült, vagy hogy ki készítette.
Nem kell vessző (?):
Felsóhajtott és felállt. (ha egyszerre történt, de vesszővel, ha egymás után?)
Azon tűnődtem, sírjak-e vagy sikoltozzak.
Jössz vagy maradsz?

Az és, s, meg, vagy kötőszók előtti vesszőhasználatról részletesen olvashat az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványának 324-326. oldalán.

A legtöbb nehézséget azok a mondatok okozzák, amelyekben több állítmány található, és ezek a fenti kötőszókkal kapcsolódnak. Az ilyen mondatokban meg kell állapítani, hogy csupán az állítmányok halmozottak-e, vagyis a mondat szerkezetileg egyszerű, s akkor nem kell vesszőt használni, vagy az állítmányok külön tagmondatot képviselnek, szerkezetileg összetettek, tehát kötelező a vessző kitétele.
Nem kell vesszőt használni, ha:
– a kötőszavak tisztán kapcsolatos vagy választó viszonyt jelölnek, és az állítmányuk nincsen vagy csak alanyi bővítményük van

Felsóhajtott és felállt.
Azon tűnődtem, sírjak-e vagy sikoltozzak.
Jössz vagy maradsz?

Vesszőt kell használni, ha:
– az igei állítmányoknak nincs ugyan külön bővítményük, de az igék bővítési lehetősége eltérő, különböző vonzatokkal rendelkeznek, s ezekkel kiegészíthetők

Ült, és tisztogatta.
-az egyik vagy mindkét állítmánynak az alanytól különböző, külön bővítménye van (kivétel ez alól az az eset, amikor a névszói állítmányoknak szabad bővítményeik vannak (pl. „A haja barna és vállig érő”) vagy ha az igei állítmányok rendelkeznek ugyan külön bővítményekkel, de közös bővítményük is van az alany mellett, és az az állítmányok után áll (pl. Zoli nagyon komolyan fogta fel és kitűnően oldotta meg a feladatot); illetve ha az állítmányok szerkezetileg párhuzamosak (pl. „A kutyának az volt a furcsa szokása, hogy az asztal alatt játszott és az asztal előtt aludt”).

Közelebb léptem, és lehajoltam.
Úgy tűnt, hogy közelebb lép, és lehajol.
Elfordult, és tett egy lépést.
Állt, és semmitmondó arccal nézett.
Ő ölte meg a törököt, és tűzte karóra a fejét.
Nem tudta, miből készült, vagy hogy ki készítette.

A „Maga őrült vagy felelőtlen vagy nincs ki a négy kereke!” mondatban a „nincs ki a négy kereke” szókapcsolatnak szemantikailag tömbösödött e jelentése, nem bontható mondatrészekre, itt nem beszélhetünk bővítményről, ezért nem látom szükségesnek a vessző kitételét.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra