e-nyelv.hu
Szécsényi Krisztina

Szécsényi Krisztina

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

egyet-egyet

2017.02.27.

teljes kiőrlésű

2017.02.27.

iWiW, iWiW-profil

2017.02.26.

van igazságalapja

2017.02.26.

receptúra

2017.02.26.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

szenzáció

rendkívület

rendkívülmény

üt(ő)hír


Az Arany-szótár könyvbemutatója

2017. márc. 2. 17:00

Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár nagyterme (Kecskemét, Piaristák tere 8.)

További információ elérhető innen.     Kapcsolódó bejegyzések

51. magyar nyelv hete

2017. ápr. 24--30.

Nagyvárad és további 20 helyszín

Először a határon túl…

Nyelvésztábor

2017. jún. 21-25.

Sátoraljaújhely

Kapcsolódó bejegyzések

határozott névelő földrajzi nevek előtt

2011. 04. 28.

Erdélyben voltam (tehát nem az Erdélyben), de mi a helyzet Székelyfölddel?
Pl.: Székelyföldön sok a folyó, vagy A Székelyföldön sok a folyó…?
Ugyanígy: Vajdaságban vagy A Vajdaságban…?

A földrajzi nevek előtti névelőhasználat kérdése meglehetősen szerteágazó.

Az államrésznevek (például megyék, történelmi tartománynevek) általában névelőtlenek, pl. Fejér, Dalmácia, Bajorország. Akadnak azonban kivételek is, ha a név közel áll a természetes földrajzi alakulatok nevéhez (pl. a Bonin-szigetek).

A tájegységnevek (melyek inkább földrajzilag, mint jogilag összetartozó részeket jelölnek) általában névelősek: a Felföld, az Őrség, a Székelyföld, a Vajdaság (a Nyelvművelő kézikönyv 1980-as adata szerint azonban a helyiek számára névelő nélkül Vajdaság, mivel ott egy közigazgatási egység, autonóm tartomány neve).
A Nyelvművelő kézikönyv szerint azonban ebben a kérdésben a nyelvhasználat ingadozó, hiszen léteznek olyan tájegységnevek, melyek a történelmi tartománynevek közé is besorolhatók. Bármelyik formát választjuk is ilyen esetben, nem követünk el nyelvi vétséget.

L. Nyelvművelő kézikönyv, I., Grétsy László-Kovalovszky Miklós főszerk., Akadémiai, 1980, 99.
vissza a főoldalra