átképzeléses jelen

A következő mondatban az igeidők okoznak fejtörést. Helyes-e (elfogadható-e) így a mondat, vagy a mellékmondat igéit is múlt időben kellene használni?
„Kati álmodozóan tekintett maga elé, mintha újra átélné az ölelést, látná a fiú félszeg tekintetét…”
Ha ez nem jó, akkor viszont zavaróan sok a mondatban a „volna”:
„…mintha újra átélte volna az ölelést, látta volna a fiú félszeg tekintetét…”.

Azért, hogy elkerüljük az összetett igealak segédigéjének nehézkes, egyhangú ismétlődését, a mellékmondatban használhatunk múlt idejű helyett jelen idejű igealakot. Ezt úgynevezett átképzelésnek jelennek nevezzük: „Kati álmodozóan tekintett maga elé, mintha újra átélné az ölelést, látná a fiú félszeg tekintetét”.
L. Grétsy László-Kovalovszky Miklós főszerk., Nyelvművelő kézikönyv, I., Akadémiai, 1980, 627.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.