e-nyelv.hu
Tomori Tímea

Tomori Tímea

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

vizuál tábla

2019.02.20.

írásjelhasználat

2019.02.20.

kompetenciaalapú, négyzet alapú

2019.02.20.

hátramarad

2019.02.20.

szendvicscsomagoló

2019.02.20.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

epigramma

pillanatvers

pársoros

magvers


Az anyanyelv nemzetközi napja

2019. febr. 21. 16.00

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 

Nyelvében él a nemzet — nálunk és más népeknél

Kárpát-medencei korrektorverseny

2019. márc. 23. 10.00--15.00

Duna Palota, Budapest 

A sajtónyelvi helyesírásért

Az 53. magyar nyelv hete megnyitója

2019. ápr. 8. 

Budapest

Ünnepi ülés az ASZ megalapításának 30. évfordulója tiszteletére

állatnevek helyesírása 2.

2011. 02. 22.

Köszönöm alapos válaszát, csak éppen a szótárakkal van a baj. Mint írja, “támpontot továbbra is a szótárak nyújtanak”, ám – mint az leveléből is nyilvánvalóan kitetszik -, aligha nyújtanak, hiszen ellentmondásosak. A szórírók is alighanem azzal küzdöttek, hogy nincs idevonatkozó egységes szabályozás.
Mi az Ön véleménye arról, ha én azt az elvet követném, hogy az öszetett fajnevekben az előtagot – mivel már nem szorosan minőségjelzői szerepű -, egybeírnám a species nevével. Hiszen a laposkeszeg fajnévnél pl. nagyon zavaró volna a javasolt különírás, ugyanis lapos (testalkatú) keszeg igen sok van (szinte mind olyan!). A rétifarkas és még számtalan kételemű fajnév esetében is teljesen félrevezető a különírás!

Szaknyelvi helyesírási kérdésekben a szaknyelvi szótárak, jelen esetben az érvényes növény- és állatnévi szabályozások és szójegyzékek írásmódjához célszerű igazodni.
Az Osiris Helyesírás is ezeket vette alapul, megtalálhatók a bibliográfiai jegyzékében, a Magyar helyesírási szótár ezeket jelentős részben (feltehetőleg inkább figyelmetlenségből, mint koncepcióból) figyelmen kívül hagyta:
* Gozmány László 1994. A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Folia Entomologica Hungarica – Rovartani Közlemények, 55. 429–445.
* Jávorka Levente – Fábián Pál – Hőnyi Ede (szerk.) 1995/2000. Az állatfajtanevek helyesírása. Állattenyésztés és Takarmányozás, 44. 465–470. = Acta Agraria Kaposváriensis, 4. 82–86.
* Priszter Szaniszló 1998. Növényneveink. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
Az állat- és növénynevek helyesírását az Osiris Helyesírás a 138. oldalon tárgyalja. Röviden így foglalja össze ezeket:
– Egybeírandók (illetve a helyesírás általános szabályai szerint kötőjellel tagolandók) a nemi, illetve nemzetségnevek (pl. százlábú, meztelencsiga, kagylós-levéllábúrák), a faji jelző nélküli fajtanevek (pl. siketfajd, kékfarkú, mételykóró-levelész; gólyahír, lopótök, sárgarépa), valamint a főnévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek (pl. arankaormányos, Atlasz-pillangó, seprűzanót)
– Kötőjellel kapcsoljuk a fenti eseteken kívül az élősködő növényeknél a gazdanövény-előtagot is (pl. borostyán-vajvirág, kakukkfű-aranka).
– Különírandók a melléknévi (vagy annak tekintett) faji jelzős főnevek (pl. amerikai hód, barna varangy, földi rinya). Kivétel ez alól néhány hagyományosan egybeírt melléknévi jelző. Állatneveknél például: ál-, arany-, bíbor-, ezüst-, hamis-, közép-, óriás-, remete-, smaragd-, törpe-, vak-, vándor-; növényneveknél például: dísz-, futó-, vad-; illetve a szenvedő értelmű -ó/-ő képzős melléknévi igenevek. Szintén különírandók a fajon belüli egységek jelzős elnevezései (pl. déli lappantyú, tátrai hölgymál, közép-európai örvös rigó), a fajtanévi jelzős szerkezetek (pl. cigája juh, cornish tyúk, komondor kutya).
– A nem, illetve nemzetség feletti egységek elnevezései hol egybe, hol különírandók nyelvtani felépítésüknek, illetve a jelentésváltozás bekövetkeztének megfelelően (pl. bélüregnélküliek, csupaszlégyfélék, félmajmok; de: csontos halak, szélesorrú majmok, tobozos nyitvatermők). Hagyományosan egybeírandó néhány kategórianév is: csövesvirágúak, lombosmohák, vízipáfrányok.

(TB)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny