e-nyelv.hu

egyeztetés, vessző

2010. 11. 18.

Egy olyan könyvet korrektúrázok, amelyben többször előfordul: Nővére, Panni és anyukája is kimentek.Vagy: Fiam, Csaba és Alíz is kimentek. A kérdésem a következő: ebben az esetben az és kötőszó elé nem jár vessző? A szabály szerint csak akkor tehetünk vesszőt, ha hátravetett mondatrészeket vezetnek be az és, vagy kötőszók. És nem helyes ha csak egyes számban írjuk: … is kiment(ek).

Halmozott, egyes számú alanyok esetén az állítmány általában egyes számú (pl. Mátyás és József is ott volt), de néha lehet többes számú is (Mátyás és József is ott voltak). Az egyes számú formát alaki egyeztetésnek nevezzük, mert az állítmány az alany alakjához igazodik; a többes számú forma neve pedig értelmi egyeztetés, mert a többes számú állítmánnyal az alanyok együttes jelentését vesszük figyelembe. Az értelmi egyeztetés főleg akkor gyakori, esetleg kötelező, ha az összetett állítmány névszói része kölcsönösséget fejez ki: Péter és Pál barátok/ellenségek voltak; A kék és a zöld nem illenek egymáshoz; A Petőfi utca és a Molnár utca párhuzamosak egymással; stb. (l. Magya grammatika, szerk. Keszler Borbála, Bp., 2000., 400. oldal).

Ami a vessző kérdését illeti: A magyar helyesírás szabályainak 248. pontja alapján – és ahogyan Ön is írja a példáiban – az értelmezős szerkezetekben az értelmezett szó és az értelmező közé vessző (esetleg kettőspont vagy gondolatjel) kerül: nővére, Panni is kiment; fiam, Csaba is ott volt; stb. Az viszont, hogy az értelmező után is van-e hosszabb szünet a beszédben, amelyet vesszővel (vagy gondolatjellel, esetleg zárójellel) jelzünk, a szöveg létrehozója dönti el, helyes tehát a “nővére, Panni, is kiment” forma is. Ehhez hozzátehetjük, hogy a vessző kitétele elsősorban akkor célszerű, ha az értelmező hosszabb szerkezetből áll: nővére, a mindig szófogadó Panni, is kiment; stb.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny