e-nyelv.hu
Tomori Tímea

Tomori Tímea

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

vizuál tábla

2019.02.20.

írásjelhasználat

2019.02.20.

kompetenciaalapú, négyzet alapú

2019.02.20.

hátramarad

2019.02.20.

szendvicscsomagoló

2019.02.20.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

epigramma

pillanatvers

pársoros

magvers


Az anyanyelv nemzetközi napja

2019. febr. 21. 16.00

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 

Nyelvében él a nemzet — nálunk és más népeknél

Kárpát-medencei korrektorverseny

2019. márc. 23. 10.00--15.00

Duna Palota, Budapest 

A sajtónyelvi helyesírásért

Az 53. magyar nyelv hete megnyitója

2019. ápr. 8. 

Budapest

Ünnepi ülés az ASZ megalapításának 30. évfordulója tiszteletére

állatnevek

2010. 06. 13.

Kérem, legyenek segítségemre az állatnevek helyesírásával kapcsolatban.

Simon László ezt írja a Gozmány-féle helyesírási szabályzatról (A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Folia Entomologica Hungarica: Rovartani közlemények, 1994. 429–445): „A létrehozott rendszer elvben »szervesen illeszkedik már az 1985-ben megjelent növénytani (a növénynevek helyesírását rendező) szabályzathoz« (Gozmány 1994: 429) és értelemszerűen az AkH.11-hez is. Mindehhez képest A magyar állatnevek helyesírási szabályai 5. c) pontja (Gozmány 1994: 436) olyan »faji jelző«-ket rendel a »nemi név«-vel kötelezően egybeírni, amelyeket Priszter (1985: 9) különírat, és amelyeket minőségjelzős szókapcsolat bővítményi részeként az AkH.11 alapján sem kell feltétlenül az alaptaggal egybeírni. Az 5. c) szabálypont: »Egybeírandók a nemi névvel a következő faji jelzők: ál, arany, bíbor, ezüst, hamis, közép, óriás, remete, smaragd, törpe, vak, vándor: álcincér, aranydurbincs, bíboratka, ezüstangolna, középcickány, óriáscincér, óriáskagyló, óriáskígyó, remetebogár, remetepók, törpekérész, törpekuvik, smaragdpoloska, vaklégy, vakrák, vándorpatkány stb.«. A megfogalmazás hátterében téves választás áll, hiszen azokra az állatfajnevekre, amelyek idesoroltattak, mindig is jellemző volt az ingadozó írásmód (törpe sólyom – törpesólyom stb.), a létező formák közül azonban nem az egybeírt változatot kellett volna rögzíteni – még ha esetleg elterjedtebb, gyakoribb is –, hanem a magyar helyesírás szabályainak ugyanúgy megfeleltethető, két szóból állót, amely tökéletesen leképezi a tudományos név két eleme, a nomen specificum és a nomen genericum alkotta struktúrát!” (Simon L.: A magyar állatfajnevek helyesírása. Magyar Nyelvőr, 2004/3. 315)

Hogyan kellene eljárnom az ál, arany, bíbor, ezüst, hamis, közép, óriás, remete, smaragd, törpe, vak, vándor faji jelzőkkel?
A Gozmány-féle szabályzatot kövessem vagy az AkH.11 alapján dolgozzak?
Úgy tapasztaltam, hogy a szakemberek inkább az utóbbit választják.
Erre egy példa: „A faj feletti kategóriák (szupraspecifikus taxonok), azaz a nemzetségek, családok, rendek magyar nevezéktani elnevezésének kialakításakor a vonatkozó szaknyelvi helyesírási szabályzat, A magyar állatnevek helyesírási szabályai rendelkezéseit követtük. Egyes fajnevek írásmódjának meghatározásakor azonban eltértünk a szabályzat vonatkozó rendelkezésétől, és a faji jelzőnek a nemzetségnévtől való különírása mellett döntöttünk (vö. Simon, 2003). Így lett a Pecari maximus óriáspekari helyett »óriás pekari«, a Tragulus kanchil törpekancsil helyett »törpe kancsil«. (A Föld patás állatainak magyar névjegyzéke. Írta: Buzás Balázs, Csorba Gábor, Simon László. Kézirat.)

A szaknyelvi és a köznyelvi helyesírás gyakorta eltér egymástól (lásd erről röviden itt is: http://www.e-nyelv.hu/2010-06-08/hasznalt-suzuki-vasar-fekete-rigo-es-sargarigo/).
Szakmai szövegben a szaknyelvi, hétköznapi szövegben pedig a helyesírási szabályzat megszabta helyesírást célszerű követni.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny