e-nyelv.hu

állatnevek

2010. 06. 13.

Kérem, legyenek segítségemre az állatnevek helyesírásával kapcsolatban.

Simon László ezt írja a Gozmány-féle helyesírási szabályzatról (A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Folia Entomologica Hungarica: Rovartani közlemények, 1994. 429–445): „A létrehozott rendszer elvben »szervesen illeszkedik már az 1985-ben megjelent növénytani (a növénynevek helyesírását rendező) szabályzathoz« (Gozmány 1994: 429) és értelemszerűen az AkH.11-hez is. Mindehhez képest A magyar állatnevek helyesírási szabályai 5. c) pontja (Gozmány 1994: 436) olyan »faji jelző«-ket rendel a »nemi név«-vel kötelezően egybeírni, amelyeket Priszter (1985: 9) különírat, és amelyeket minőségjelzős szókapcsolat bővítményi részeként az AkH.11 alapján sem kell feltétlenül az alaptaggal egybeírni. Az 5. c) szabálypont: »Egybeírandók a nemi névvel a következő faji jelzők: ál, arany, bíbor, ezüst, hamis, közép, óriás, remete, smaragd, törpe, vak, vándor: álcincér, aranydurbincs, bíboratka, ezüstangolna, középcickány, óriáscincér, óriáskagyló, óriáskígyó, remetebogár, remetepók, törpekérész, törpekuvik, smaragdpoloska, vaklégy, vakrák, vándorpatkány stb.«. A megfogalmazás hátterében téves választás áll, hiszen azokra az állatfajnevekre, amelyek idesoroltattak, mindig is jellemző volt az ingadozó írásmód (törpe sólyom – törpesólyom stb.), a létező formák közül azonban nem az egybeírt változatot kellett volna rögzíteni – még ha esetleg elterjedtebb, gyakoribb is –, hanem a magyar helyesírás szabályainak ugyanúgy megfeleltethető, két szóból állót, amely tökéletesen leképezi a tudományos név két eleme, a nomen specificum és a nomen genericum alkotta struktúrát!” (Simon L.: A magyar állatfajnevek helyesírása. Magyar Nyelvőr, 2004/3. 315)

Hogyan kellene eljárnom az ál, arany, bíbor, ezüst, hamis, közép, óriás, remete, smaragd, törpe, vak, vándor faji jelzőkkel?
A Gozmány-féle szabályzatot kövessem vagy az AkH.11 alapján dolgozzak?
Úgy tapasztaltam, hogy a szakemberek inkább az utóbbit választják.
Erre egy példa: „A faj feletti kategóriák (szupraspecifikus taxonok), azaz a nemzetségek, családok, rendek magyar nevezéktani elnevezésének kialakításakor a vonatkozó szaknyelvi helyesírási szabályzat, A magyar állatnevek helyesírási szabályai rendelkezéseit követtük. Egyes fajnevek írásmódjának meghatározásakor azonban eltértünk a szabályzat vonatkozó rendelkezésétől, és a faji jelzőnek a nemzetségnévtől való különírása mellett döntöttünk (vö. Simon, 2003). Így lett a Pecari maximus óriáspekari helyett »óriás pekari«, a Tragulus kanchil törpekancsil helyett »törpe kancsil«. (A Föld patás állatainak magyar névjegyzéke. Írta: Buzás Balázs, Csorba Gábor, Simon László. Kézirat.)

A szaknyelvi és a köznyelvi helyesírás gyakorta eltér egymástól (lásd erről röviden itt is: http://www.e-nyelv.hu/2010-06-08/hasznalt-suzuki-vasar-fekete-rigo-es-sargarigo/).
Szakmai szövegben a szaknyelvi, hétköznapi szövegben pedig a helyesírási szabályzat megszabta helyesírást célszerű követni.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny