e-nyelv.hu

Használt + Suzuki + vásár, fekete rigó és sárgarigó

2010. 06. 08. nincs hozzászólás

2010. június 2-án Mártonfi Attila, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványának társszerzője volt a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport vendége.

Attilát a magyar helyesírás leginkább neuralgikus kérdéseiről faggattuk, és természetesen szóba került a helyesírási szabályzat 12. kiadása is.

Mártonfi Attila egy speciális helyesírási dilemmával szembesítette a beszélgetés résztvevőit. A helyesírás szabályai szerint leírhatatlan a használt + Suzuki + vásár szóegyenlet, a valós jelentés tükröző eredménye (használt Suzuki-vásár; használt Suzuki vásár, használt-Suzuki-vásár; használt-Suzuki vásár…).

Mártonfi Attila különösen fontosnak tartja azt, hogy – többek között – az egybeírás-különírás alapjaként legyen a helyesírásban egy használható szó-definíció. Az egybe- és különírás kapcsán olyan példák merültek fel a beszélgetésben, mint az ajándékkönyv – ajándék könyv, a zsoldoshadsereg – zsoldos hadsereg, a havidíj – havi díj. Attila felhívta a figyelmet arra, hogy több esetben a szakmai és a köznyelvi helyesírás eltérő: míg kémiai fogalomként a cellofánt hosszú l-lel, addig a köznyelvben viszont röviddel kell írni (celofán). A szakmai nyelvhasználat a magyarázata a fekete rigó és a sárgarigó eltérő írásmódjának is. Az egybeírás azonban büntetőügyekben perdöntő is lehet: az indiaikender termesztőit nem fenyegeti semmilyen szankció, az indiai kendert termesztők viszont büntetésre számíthatnak.

Hosszabban ejtettünk szót az idegen (eredetű) szavak magyaros átírásáról. Mártonfi Attila és szerzőtársa, Laczkó Krisztina az Osiris-féle Helyesírás összeállításakor a Magyar Nemzeti Szövegtár felhasználásával döntötték el, mely szót kell eredeti, melyiket pedig már átírt, magyaros írásmóddal lejegyezni. A szerzőpáros azt az elvet követte, hogy ha a korpusz 40%-ában már az átírt írásmód szerepelt, akkor a magyaros írású szóalakot vették fel a szótárba is. Attila megfigyelései szerint az angol szavak nehezebben lesznek magyarosak, mint például a francia vagy német átvételek (bár elképzelhető, hogy ebben az átvételek óta eltelt idő is szerepet játszik). Érdekesség, hogy a jazz > dzsessz, grapefruit > grépfrút esetében „előreszaladt a szabályozás”: az emberek többsége még az angolos alakváltozatot tartja természetesebbnek. Ugyancsak előreszaladásról beszélhetünk az e-mail > ímél változatnál (sőt Attila szerint az ímél szóalak ellen szól az az érv, hogy nem illeszkedik az e-szócsaládba).

Mártonfi Attilával minden esetben konzultálhatnak a nyelvi tanácsadás munkatársai, ha egy-egy összetettebb helyesírási kérdés merül fel. Köszönjük neki, hogy mindig rendelkezésünkre áll, és azt is, hogy elfogadta meghívásunkat e kutatócsoporti ülésre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra
korrektor verseny