e-nyelv.hu
Tomori Tímea

Tomori Tímea

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

vizuál tábla

2019.02.20.

írásjelhasználat

2019.02.20.

kompetenciaalapú, négyzet alapú

2019.02.20.

hátramarad

2019.02.20.

szendvicscsomagoló

2019.02.20.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

epigramma

pillanatvers

pársoros

magvers


Az anyanyelv nemzetközi napja

2019. febr. 21. 16.00

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 

Nyelvében él a nemzet — nálunk és más népeknél

Kárpát-medencei korrektorverseny

2019. márc. 23. 10.00--15.00

Duna Palota, Budapest 

A sajtónyelvi helyesírásért

Az 53. magyar nyelv hete megnyitója

2019. ápr. 8. 

Budapest

Ünnepi ülés az ASZ megalapításának 30. évfordulója tiszteletére

Használt + Suzuki + vásár, fekete rigó és sárgarigó

2010. 06. 08. nincs hozzászólás

2010. június 2-án Mártonfi Attila, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványának társszerzője volt a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport vendége.

Attilát a magyar helyesírás leginkább neuralgikus kérdéseiről faggattuk, és természetesen szóba került a helyesírási szabályzat 12. kiadása is.

Mártonfi Attila egy speciális helyesírási dilemmával szembesítette a beszélgetés résztvevőit. A helyesírás szabályai szerint leírhatatlan a használt + Suzuki + vásár szóegyenlet, a valós jelentés tükröző eredménye (használt Suzuki-vásár; használt Suzuki vásár, használt-Suzuki-vásár; használt-Suzuki vásár…).

Mártonfi Attila különösen fontosnak tartja azt, hogy – többek között – az egybeírás-különírás alapjaként legyen a helyesírásban egy használható szó-definíció. Az egybe- és különírás kapcsán olyan példák merültek fel a beszélgetésben, mint az ajándékkönyv – ajándék könyv, a zsoldoshadsereg – zsoldos hadsereg, a havidíj – havi díj. Attila felhívta a figyelmet arra, hogy több esetben a szakmai és a köznyelvi helyesírás eltérő: míg kémiai fogalomként a cellofánt hosszú l-lel, addig a köznyelvben viszont röviddel kell írni (celofán). A szakmai nyelvhasználat a magyarázata a fekete rigó és a sárgarigó eltérő írásmódjának is. Az egybeírás azonban büntetőügyekben perdöntő is lehet: az indiaikender termesztőit nem fenyegeti semmilyen szankció, az indiai kendert termesztők viszont büntetésre számíthatnak.

Hosszabban ejtettünk szót az idegen (eredetű) szavak magyaros átírásáról. Mártonfi Attila és szerzőtársa, Laczkó Krisztina az Osiris-féle Helyesírás összeállításakor a Magyar Nemzeti Szövegtár felhasználásával döntötték el, mely szót kell eredeti, melyiket pedig már átírt, magyaros írásmóddal lejegyezni. A szerzőpáros azt az elvet követte, hogy ha a korpusz 40%-ában már az átírt írásmód szerepelt, akkor a magyaros írású szóalakot vették fel a szótárba is. Attila megfigyelései szerint az angol szavak nehezebben lesznek magyarosak, mint például a francia vagy német átvételek (bár elképzelhető, hogy ebben az átvételek óta eltelt idő is szerepet játszik). Érdekesség, hogy a jazz > dzsessz, grapefruit > grépfrút esetében „előreszaladt a szabályozás”: az emberek többsége még az angolos alakváltozatot tartja természetesebbnek. Ugyancsak előreszaladásról beszélhetünk az e-mail > ímél változatnál (sőt Attila szerint az ímél szóalak ellen szól az az érv, hogy nem illeszkedik az e-szócsaládba).

Mártonfi Attilával minden esetben konzultálhatnak a nyelvi tanácsadás munkatársai, ha egy-egy összetettebb helyesírási kérdés merül fel. Köszönjük neki, hogy mindig rendelkezésünkre áll, és azt is, hogy elfogadta meghívásunkat e kutatócsoporti ülésre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

vissza a főoldalra
korrektor verseny