e-nyelv.hu

Francia–magyar tematikus szólásszótár. Szólásmagyarázatok és gyakorlatok megoldókulccsal

2010. 03. 03. nincs hozzászólás

A Tinta Könyvkiadó új kiadványának szerzőjével, Bárdosi Vilmossal, Cserháthalápy Ferenc beszélgetett.

Cserháthalápy Ferenc: Mióta kutatja a szólásokat, közmondásokat, ahogy O. Nagy Gábor nevezte a „nyelv virágait”?

Bárdosi Vilmos: A kérdésre egész pontos választ tudok adni. 1980-ban egy több hónapos Párizsi tanulmányutam alkalmával az École Normale Supérieure könyvtárában került először a kezembe Harald Thun német nyelvész Probleme der Phraseologie. Untersuchungen zur wiederholten Rede mit Beispielen aus dem Französischen, Italienischen, Spanischen und Rumänischen című Tübingenben 1978-ban megjelent remek munkája, amely felkeltette az érdeklődésemet a nyelv többé-kevésbé rögzült, állandósult szókapcsolatai iránt. Azóta szünet nélkül foglalkozom ezekkel a nyelvek talán legantropomorfabb, roppant izgalmas elemeivel.

Cs. F.: Még az átlagembernek is a francia nyelvről, kultúráról beugrik Diderot és d’Alembert nagy francia enciklopédia, amelynek első kötete, már több mint 250 éve jelent meg. Az enciklopédiában írnak nyelvről, vagy netán a szólásokról, közmondásokról?

B. V.: Az Enciklopédia nyelvi-nyelvészeti jellegű szócikkeinek írói César Chesneau du Marsais és Nicolas Beauzée voltak. Az ő figyelmüket sem kerülték el ezek a minden nyelvre jellemző speciális fordulatok. Az Idiotisme és a Gallicisme című szócikkekben találunk részletesebb leírást róluk.

Cs. F.: A nyelv építőkockái a szavak. Tudjuk, hogy több százezer szó van egy-egy nyelvben. A szavakat hangok építik, fel, amelyekből körülbelül félszáz van egy-egy nyelvben. A nyelvekben vannak a szavaknál nagyobb építőkockák is, ezek az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások. Ezekből hány van a nyelvben?

B. V.: Természetesen ez attól függ, hogy pontosan mit értünk állandósult szókapcsolaton, szóláson, közmondáson. Ha tágítjuk a kört és ide vesszük még a különböző szakterületek speciális kifejezéseit is, akár több százezres nagyságrendről is beszélhetünk. A hagyományosan frazeológiai szótáraknak nevezett művek mintegy 10.000 ilyen egységet szoktak feltüntetni. Az arányok érzékeltetésére hozzáfűzném, hogy az általam szerkesztett és a Tinta Könyvkiadónál 2009-ben megjelent Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára című kötetben több mint 14.000 magyar állandósult szókapcsolat található és ebből 11.000 szólás, 2500 ún. helyzetmondat és 600 közmondás. A jelentősebb francia, német spanyol szótárak hasonló nagyságrendben tartalmaznak ilyen egységeket.

Cs. F.: Úgy érzem, hogy rohanó világunkban, mintha kevesebb szólást használnánk, mint régen. Így van ez?

B. V.: A szólásokat használó képszerű beszéd nagymértékben függ attól is, hogy az egyénnek van-e ehhez hajlama, vonzódása. Az erkölcsi- és értékválságban szenvedő mai világunkra az igényes, jól megformált, képes beszéd valóban nem mindig jellemző. A mindennapi életünkbe egyre erőszakosabban betörő média, illetve annak bizonyos szegmensei sem erre ösztönzik az embereket. Mindazonáltal azt se feledjük el, hogy az ifjúsági nyelvnek, a szlengnek mennyi érdekes, szellemes szókapcsolatot köszönhetünk, amelyek közül nem egyet már a bizalmas köznyelvben is hallunk (pl. dob egy hátast, Mi a pálya?).

Cs. F.: A magyar nyelvbe sok közmondás, szólás a Bibliából került. Pl.: Szemet szemért, fogat fogért, Az elsőkből lesznek az utolsók. Megvannak ezek a franciában is?

B. V.: A Biblia – a görög-római mitológia, a történelem, az irodalom mellett – az európai nyelvek nagy közös forrása. Természetesen a fenti szólásmondások a franciában is megvannak az alábbi alakokban: Œil pour œil, dent pour dent, Les premiers seront les derniers. De megemlíthetnénk a mitológiai eredetű kitakarítja Augiász istállóját (nettoyer les écuries d’Augias), a történelmi eredetű Canossát jár (aller à Canossa), Párizs megér egy misét (Paris vaut bien une messe) vagy az irodalmi vonatkozású Hol van már a tavalyi hó? (Où sont les neiges d’antan?) kifejezéseket is.

Cs. F.: Ha összehasonlítjuk a francia és a magyar szólásokat, akkor mit tapasztalunk? Hiszen gondolom a francia nyelvben nincs meg az a magyar közmondás, hogy Egyszer volt Budán kutyavásár vagy az, hogy Meghalt Mátyás király oda az igazság.

B. V.: Természetesen a franciában is szép számmal találunk olyan mondásokat, amely kultúrtörténeti, történelmi okokból speciálisan csak erre a nyelvre jellemzők, és amelyek így nem vagy csak nehezen fordíthatók le más nyelvre. Ilyen például a Napóleon anyjához kapcsolódó Pourvu que ça dure (kb. Csak tartson tovább!) felkiáltás, amelyet – ráadásul tipikus korzikai akcentussal – egy különösen kellemes, kedvező helyzet jellemzésére használnak.

Cs. F.: A magyar nyelvnek, mintha újszerű szólása lenne, hogy belecsap a lecsóba. Mondjon néhány új francia szólást, kérem szó szerinti fordítását is adja meg!

B. V.: Ilyenek például a bizalmas stílusértékű faire fumer/chauffer la carte (bleue/bancaire) = lemeríti a hitelkártyáját [füstölteti/felforrósítja a (bank)kártyát], franchir la ligne jaune/blanche = túllő a célon; túlmegy minden határon [átlépi a sárga/fehér vonalat – értsd: záróvonalat], se mettre en mode veille = várakozó álláspontra helyezkedik [készenléti üzemmódba helyezi magát], sortir du placard = nyíltan megvallja homoszexualitását [előjön a beépített szekrényből] szólások.

Cs. F.: Szokták mondani, hogy az egyes nyelveken másképp fejezzük ki azt, hogy valaki a munkájáért fizetséget kap. Pl. a magyarok keresik a pénzt, az angol aratja, a német megszolgálja, a szláv megdolgozik érte. Hogy van ez a franciában? Vagy ez nem is szólás?

B. V.: A franciában az elnyerni, megnyerni jelentésű gagner ige szerepel a szólásban (gagner de l’argent), ami a germán waidanjan ’zsákmányol, legel’ jelentésű igéből származik. Ebből alakult ki azután lassú jelentésbővüléssel a pénzszerzéshez, a profithoz kapcsolódó mai jelentéskör.

Cs. F.: A most megjelent Francia-magyar szólásszótárban nagyon szemléletes rajzok, illusztrációk is vannak. Vizuális világunkban ez segíti a tanulást, ezért helyezték el a képeket a szótárban?

B. V.: Valóban a vizuális megközelítés idegen nyelven is nagyban segítheti a szólások elsajátítását, rögzülését. A szólások tanulását elősegítő gyakorlatok között a rajzos feladatok, fejtörők megtörik a szokásos tanulási rutint, figyelemfelhívó szerepük van.

Cs. F.: A szótár több mint szótár. Nyelvkönyv is. Hogy látja: nehéz eligazodni a francia szólások világában a nyelvtanulóknak? Egyáltalán a nyelvtanulásnak milyen szintjén érdemes elkezdeni komolyabban foglalkozni a szólásokkal, közmondásokkal?

B. V.: Nyilvánvaló, hogy ezek az elemek csak egy magasabb, haladóbb tanulási szinten kezdenek el hatékonyan beépülni nyelvtudásunkba. Érdekes, vonzó jellegüknél fogva azonban érdemes őket óvatosan és megfelelően adagolva már minél korábban tanítani és különösen arra felhívni a tanulók figyelmét, hogy felismerésük milyen fontos dolog a félrefordítások, félreértések elkerülése érdekében.

Cs. F.: Mik a jellemzői ennek a már itthon és külföldön is több kiadást megért és most új, bővített kiadásban megjelent szótárnak?

B. V.: A szótár 1986-ban jelent meg először Magyarországon. Stefan Ettinger német frazeológus kollégám közreműködésével nemsokára Németországban is megjelent német adaptációja a Francke kiadónál, ahol eddig már három kiadást élt meg. Az adaptáció azt jelentette, hogy a könyv francia törzsanyaga változatlan maradt, a magyar részek helyére a német került. 2002-ben elkészült az orosz adaptációja is, jelenleg pedig a spanyol változat munkálatai folynak Santiago de Compostelaban. A most megjelent kiadásban a tematikus, fogalomköri elrendezésben megadott, magyar megfelelőkkel ellátott 1000 nagyon gyakori francia szólás mellett tipográfiailag is hangsúlyos szerepet kapott a gyakorisági mutató és a stílusrétegbeli jelzés. Újítás az is, hogy a francia szólásokhoz megadtuk a belga, svájci, kanadai francia nyelv gyakoribb – és a franciától sokszor jelentősen eltérő – szólásszinonimáit is. Érdekes francia nyelvű szólástörténeti magyarázatok elégítik ki a szólások eredetére kíváncsi olvasót. Külön jellel hívtuk fel a figyelmet a szólások jelentésében az utóbbi években végbement fontosabb változásokra, a szólásokat esetlegesen kísérő tipikus gesztusokra és a magyarok számára használati nehézségeket jelentő „idiomatikus hamis barátokra” is. A szólásgyűjteményt az előző kiadásoknak megfelelően a szótári anyag elsajátításához segítséget nyújtó, megoldókulccsal ellátott gyakorlókönyv egészíti ki, és nem hiányoznak a feldolgozott témakörök, a francia szólások és azok magyar megfelelőinek betűrendes mutatói sem.

Képmellékletek:

Bárdosi Vilmos szerző portréja
A Francia-magyar szólásszótár szótár címlapja
A szótár fotója
Egy mintaoldal a szótárból
Fotó a szótár egy oldalpárjáról

Új hozzászólás

vissza a főoldalra