e-nyelv.hu

Korunk „nyelvrontói”: az internet és az SMS

2010. 02. 18. 1 hozzászólás

Korunk technikai vívmányait sokan kárhoztatják „nyelvrontó hatásuk” miatt. De valóban erről van szó? Vajon tényleg fogalmazhatunk ennyire drasztikusan?

Mélyponton a magyar nyelv és irodalom oktatása, a diákok nem olvasnak, semmire sem elég a tanórai idő, ráadásul még számos „magyartalan” jelenség is felütötte a fejét a fiatalok egymás közti kommunikációjában. – És ez csak néhány azok közül a jelenségek közül, amelyeket manapság gyakran hallunk a szülők, tanárok, egyszóval: a felnőttek szájából. Persze érthető az aggodalom, hiszen félő, hogy a különböző generációk között kommunikációs szakadék üti fel a fejét, ha túlságosan gyorsan változik a „netes” és „nettelen” (ha tetszik SMS-t író és SMS-t nem író) népesség nyelvezete. Drasztikusan hangzik, de egyre világosabbá válik, hogy nem kell félni az új technológiák alkalmazásától. Sőt, a diákok ezzel (is) motiválhatók. A témával már a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport két tagja – Bódi Zoltán és Veszelszki Ágnes – behatóbban is foglalkozott.


„A tudomány szerint a nyelv nem tud elromlani, átalakulni viszont tud. Az internetes csetelésre egyáltalán nem jellemző az iskolai hagyományoknak megfelelő rendezett, szabályos, a helyesírási és szövegformálási szabályokhoz jól illeszkedő szöveg. Itt valójában a nyelvhasználat alkalmazkodásáról van szó, megjelentek a kreatív rövidítések, betű-szám kombinációk – fogalmazott Bódi Zoltán PhD, a Kodolányi Főiskola tanszékvezető-helyettese, nyelvész, internetkutató. Elmondása szerint „a kilencvenes évek elejének a nyelvet érintő trendjei beváltak és felgyorsultak, az írás szimbolikus jelenséggé vált, és már csak az egyik – és nem a fő – információátadó eszköz. A vezető eszköz a képiség lett.”


Veszelszki Ágnes, az ELTE tanársegéde, az internet és a nyelv kapcsolatának másik kutatója szerint az új kommunikációs technikákat be lehet és be is kell vonni az oktatásba. Ez többféle taktikával is megvalósítható, pl.: SMS-ben megírni egy-egy mű kivonatát, az irodalmi művek szereplőinek megszemélyesítésével minidrámákat adni elő, és ezt megosztani a közösségi portálokon, ugyanitt adatlapot létesíteni irodalmi alakok részére, irodalmi alakok nevében e-mailt/csevegésszöveget kitalálni stb. (Az irodalmi művek SMS-ben történő összefoglalására itt találunk példákat). Veszelszki Ágnes szerint – kétszáz 11-14 év közötti diákon végzett kérdőíves felmérése és oktatói tapasztalata alapján – elmondható, hogy megjelent az a generáció, amely nem tud (nem akar) különbséget tenni az írott szóbeliség és a „hagyományos” írásbeliség között. (A témáról a két kutatónak közös könyve is megjelent a következő címmel: Bódi Zoltán–Veszelszki Ágnes: Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest 2006. A könyv szemléje itt olvasható).


Dr. Fűzfa Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense hívja fel a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedben az irodalomtanítás presztízse a tantárgyak között az utolsók közé került. Elmondása szerint ennek egyik oka, hogy ma már teljesen más nyelvet beszélnek a diákok, s a két nyelvnek csak elvétve vannak közös elemei. Azonban méltán nagy népszerűségnek örvendenek Varró Dániel SMS-versei vagy Jenei Gyula iwiw-verse.


Vajon megérjük-e, hogy a technológiával járó kreativitást beengedje a falai közé a magyar iskola? Lesz-e olyan pillanat, amikor telefonunkon olvashatjuk a Pál utcai fiúkat vagy éppen a Kőszívű ember fiait? Sokan mondják, hogy a magyarok kreativitása határtalan. Miért ne adnának ennek is egy esélyt?


Pölcz Ádám


(Forrás: nol. hu)

1 hozzászólás

#1 Gabor55 2012.02.05. 19:33:26

A fair bemutatót,kiállítást is jelent!!!!
Mi a beillesztett tartalmi értelme?
Csak így lehet szépre fordítani…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra
korrektor verseny